Technika
Gyógyír szorongásra, okostelefonon keresztül - A pszichoterapeuta mint Nagy Testvér
(MTI-Press) - A pszichoterápia a jelek szerint továbbra is igyekszik szembeszállni a digitális kultúra népszerű formáival, így a videochattel is.













De vélhetően már nem sokáig - ha egyes tudósok megtalálják a maguk útját.


Az elmúlt években a kutatók már elkezdtek tesztelni olyan videojátékszerű programokat, amelyek célja például a szorongás vagy a depresszió problémáinak enyhítése. Az eredmények pedig elég biztatóak voltak ahhoz, hogy megjelenjenek az első ilyen programok okostelefonokra.
 
    
    Ezek lényegében terápiás alkalmazások: hamarosan elérhetővé teszik a pszichológiai segítséget bárhol és bármikor, akár a boltban sorba állva, akár a buszon - vagy pedig egy munkahelyi bemutatkozás alkalmával.
 
Az életnek értelmet adó narratíva
    
    A terápiához tartozó ikon tehát az Angry Birdsé és a Fruit Ninjáé mellé kerül, ami azt jelzi, hogy bizonyos körökben a rettegés és a remény azonos mértékben van jelen. "Mi úgy építkezünk, ahogy az emberek igyekeznek megtalálni a helyüket a világban: összeállítva a kapcsolati keretekben egy olyan narratívát, amely értelmet ad az életünknek - nyilatkozta a témával kapcsolatban a The New York Timesnak Andrew J. Gerber, a Columbia Egyetem pszichiátere. - Én óvakodnék az olyan kezelésektől, amelyek ezt nem teszik lehetővé."
    A jól megtervezett appek több millió olyan embert is elérhetnek, akik nem elégszenek meg a hagyományos terápia eszközeivel: többre vágynak, mint a manapság használt, szokásos bombasztikus misztikumok, megnyugtató gondolatok vagy a bizalom fokozása.
    "Ez az, ami ígéretessé teszi ezt az ötletet - állítja Richard McNally harvardi pszichológus, aki nemrégiben folytatott le egy vizsgálatsorozatot 338, okostelefonos programot használó embert bevonva. - Nagy kérdés azonban, hogy mindez hogyan működhet, és milyen erős hatást lehet vele elérni valójában."
 
Csak a férges almát látják
    
    Az okostelefonos kísérlet azonban csak az egyik legfrissebb példa a kognitív torzítás módosításának nevezett megközelítésre, amelynek célja, hogy meggátolja az agyban rögzült néhány rossz szokás érvényesülését. 
    A feltevés - amelyre elsőként Colin MacLeod, Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója mutatott rá - egyértelmű. Tekintsünk úgy a szociális szorongástól - egyfajta rendkívüli félénkségtől - szenvedő emberekre, mint akik fuldokolnak a rettegéstől. A vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy sokan azok közül, akik ilyen szorongással küzdenek, tudat alatt egy ellenséges arcot rögzítenek a többnyire nyugodt ábrázattal közlekedő emberek tömegéből, mintha egy kosárnyi, jobbára egészséges alma közül csak a férgeset látnák meg.
    Laboratóriumi vizsgálatok szerint ennek a torzításnak a módosításával - azaz mérséklésével - megállítható az olyan gondolatoknak és érzéseknek a zuhataga, amelyek rendszerint - mintegy rövidre zárva azokkal - követik a szorongásokat. 
    Az egyik leggyakrabban használt programban például két arcot látnak az emberek a képernyőn: az egyiket teljesen semleges, a másikat viszont ellenséges arckifejezéssel. Az egymás fölött lévő két arc a másodperc tört része alatt el is tűnik, és egy villogó betű jelenik meg, vagy a képernyő tetején, vagy pedig az alján.
 
Eltávolítani a tekintetet az ellenséges arctól
    
    A felhasználóknak le kell nyomniuk egy billentyűt a betű azonosításához, de ennek semmi jelentősége: a cél az, hogy minél távolabb kerüljön a tekintetük attól a képernyőrésztől, ahol feltűnt az ellenséges arc, mindezzel arra kondicionálva az agyat, hogy hagyja figyelmen kívül a "férges almát".
    A kutatók szerint a gyakorlat ismétlésével edzeni lehet a szemet, hogy automatikusan máshová nézzen, illetve az agy elülső területeit, hogy több, felülről lefelé irányuló ellenőrzést hajtsanak végre.
    "Az ismételgetések miatt ez egy kicsit unalmas, de csak naponta néhányszor, pár percig van rá szükség - mesélte a lapnak a 26 éves Stefanie Block, a Michigani Egyetem végzős hallgatója, aki amíg Bostonban élt, részt vett a Harvardon folyó kutatásban. - Én csak olyankor csináltam, amikor a metrón munkába utaztam, ott a zsúfoltság miatt úgy sincs mit tenni, remek alkalom a gyakorlásra."
    A laboratóriumi kísérletek során egyes kutatóknak nagyon komoly eredményeket sikerült elérniük. 
    A San Diegó-i Állami Egyetem pszichológusa, Nader Amir - szociális fóbia és generalizált szorongásos zavar kezelésére szánt programok tesztelését követően - ki is jelentette, hogy a hatékonyságuk felér egy rendszeres kezelésével. Egy kísérletsorozatot kiértékelve azt tapasztalta, hogy a szorongásos zavarokkal küzdő emberek körülbelül a felének - azoknak, akik elvégezték a teljes kurzust: számítógépen való gyakorlás körülbelül 30 percen át, kétszer egy héten, négy-hat héten keresztül - annyit javult az állapota, hogy már nem is érvényes rájuk az eredeti diagnózis.
    
Alkoholistáknál és újságolvasóknál működik
    
    Európai pszichológusok is kipróbálták a rögzültség módosítását célzó programot, mégpedig az alkoholizmus kezelésében: a számítógépes feladat során az embereknek egy joystick segítségével el kell tolniuk maguktól az alkoholos italok képeit, és rá kell közelíteniük az alkoholmentesekre. Megállapították, hogy a kezelés hatékonysága meghaladja a leszoktatást célzó szóbeli terápiáét.
    Willem Van der Does, a hollandiai Leideni Egyetem kutatója azonban kétségeinek adott hangot. Szerinte torzít a publikációs gyakorlat: jobbára csak a kedvező eredménnyel záruló kísérleteket ismertető tanulmányokat adják közre.
 
HIRDETÉS:játékot a játékboltból Gyereknapra!


Itt kell megemlíteni az eddigi legátfogóbb kutatást - ezt Phil Enock, a Harvard végzős hallgatója Stefan Hofmannal (Bostoni Egyetem) és Richard McNallyvel (Harvard) közösen végezte -, amelynek eredménye egyszerre biztató és zavaros is. A csapat 2010 nyarán kezdte toborozni a szociális fóbiában szenvedő résztvevőket a Craigslist nevű hirdetési oldalon, valamint online hirdetőtáblákon.
 
    2011 márciusában elárasztották őket a jelentkezők, miután az The Economist egyik cikke a kognitív torzítás módosításával kapcsolatban megemlítette a programot. Hónapokkal később - miután az enyhétől a súlyos szorongásos tünetekig terjedő skálát lefedő 338 résztvevő több mint 4000 alkalommal esett át a "kétarcos" számítógépes kezelésen - a kutatók már némi eredményt tudtak felmutatni.
    
Eredményes a placebo is!
    
    Egy szorongást mérő kérdőív szerint azoknak a résztvevőknek a pontszáma, akik átestek a kezelésen, átlagosan 22 ponttal csökkent, szemben a "várólistára" került csoport (amelyik nem játszhatott a számítógépen) tagjainál tapasztalt 8 pontos apadással.
    Ugyanakkor egy olyan placebo csoportban, ahol a kétarcos videoprogramban nem kellett elterelni a tekintetet az egyik vagy a másik arcról, a szorongás szintje a mérések szerint ugyanúgy 22 ponttal esett vissza, mint azoknál, akik a valódi kezelésen estek át.
    Karin Langer, egy nagyfokú szociális szorongásban szenvedő 34 éves chicagói építészettörténész azok között volt, akikre a jelek szerint jó hatásúnak bizonyult a program használata. Otthon dolgozik, szinte kizárólag e-mailben kommunikál a külvilággal, és azon kapta magát, hogy egyre inkább aggódik, ha telefonon kell beszélnie a kollégákkal. "Észrevehető volt a különbség a terápia használata után - nyilatkozta. - De az is lehet, hogy az egész a placebo hatás eredménye. Jól éreztem magam a bőrömben, mert kezdeni tudtam valamit a helyzetemmel, és a kísérleten kívül is sok minden történt abban a két hónapban, ami segíthetett."
    Még furcsább jelzést adtak azok az emberek, akik már a The Economist cikkéből értesültek a kutatásról: nagyon jól reagáltak a programra - akár átestek a kezelésen, akár a placebo alkalmazást használták -, mintha a cikk maga is szuggesztív erővel hatott volna.
    "Minket nem igazán izgat ez a megállapítás, hiszen fogalmunk sincs róla, hogy mit jelent" - reflektált a kutatást koordináló Phil Enock. Mint hozzátette, még mindig sok munka vár rájuk annak meghatározásához, hogy melyik válasz a legjobb bizonyos típusú előítéletek módosításához, és milyen erős is a hatás valójában.
    Azt azonban feltétlenül eredménynek tekinti, hogy igazolták: a kezelést meg lehet valósítani okostelefonokkal is. Az előítéleteket módosítani hivatott eszközök szó szerint az emberek keze ügyébe kerülhetnek, és nincs rá semmilyen ok, hogy bárki is visszatartsa őket azok kipróbálásától.
 
 
Forrás:MTI 2012. május 23., szerda 9:14


 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu