Kultur
Erotikus népmesék a Vajdaságból.
Szigurúan csak 16 éven felülieknek !
A mérleg.
A mesék margójára. A huszadik században, a harmincas évek körül, Burány Béla a Vajdaságban erotikus népmeséket gyűjtött. A Piros Hetes című kötetében e gyűjtésből származó hetvenhét mesét tett közzé, úgy lejegyezve szó szerint, ahogy azt neki elmesélték. A szó szerinti lejegyzés hűen tükrözte és őrizte az eredetiséget, viszont nehezen volt olvasható. A sztorit, a poént, sokszor úgy kellett kibogoznom, hogy többször el kellett olvasnom a meséket. Egy csokorra valót – persze a nekem legjobban tetszőket – kiválogattam, újragondoltam, átírtam. Reményeim szerint olvashatóvá sikerült tennem, és a népmesei alapértékek sem csorbultak. E mesék egy része a 2007-ben megjelent Dobj Egy Hatost c. kötetemben is olvashatók, melyet ezennel is ajánlok figyelmükbe. Megrendelhető postaköltség nélkül 1980 Ft -os áron az eximp@chello.hu e-mail címen, vagy a www.jatekuldes.shp.hu honlapon. A 2011. júniusában a könyvhétre kiadott SIRABINKÓ c. novellás kötetem, melyben szintén olvashatók egyes erotikus népmesei írások, hasonló áron, a fenti címeken megrendelhetők. Felhőtlen, örömteli, igazi nyári kikapcsolódást kívánok a mesékhez! Ocsenás Gábor

A mérleg

 

 

Volt egyszer egy fiatalasszony, aki a juhászhoz járt túrót venni a mezőre. Szép szál ember volt a juhász, az asszony is takaros, meg hát a túró is kellett minden héten a háztartásba. Mondja az asszony a juhásznak:

Adjon nekem öt kiló túrót a dézsából!

No vegye csak le a fejkendőjét!

Mondja a juhász és belemérte a dézsából a túrót.

Ez pont öt kiló – és nyújtja az asszonynak.

Ezt kend honnan tudja, hisz meg sem mérte?

Ez pont annyi, higgye el!

Nincs egy mérlege? Hát csak azért, hogy pontos legyen! Be ne csapjuk már egymást!

Hát van nálam egy pontos mérleg, ha nagyon akarja megmérhetjük! Mérjük?

Mérjük, bizony!

A juhász elővette a szerszámát, ráakasztotta a kendőt a túróval, és azt mondja:

No ez grammra pontosan öt kiló, nyugodtan viheti. Otthon utána mérhet! Ha nem hajszálra öt kiló, legközelebb visszaadom az árát!

Tetszett az asszonynak nagyon az egykaros. Egész úton hazafelé csak az járt a fejében, hogy milyen különleges mérlege van a juhásznak. Mikor hazaért, azért csak utánamért. Pontosan ö kiló volt az, egy dekával se több, se kevesebb.

Következő héten, megint megy az asszony a túróért. Megveszi, kifizeti, és kéri a juhászt, hogy megint mérje csak meg, hogy pontosan öt kiló e?

Asszonyom, ha nem pont öt kiló, mint már a múltkor ígértem, visszaadom az árát.

No, elhiszem, de csak mérje! A múltkor, az igaz, hogy pontos volt, no de ki tudja, hogy az óta, nem rozsdásodott e be az akasztója!

A juhász előveszi, ráakasztja, megméri és megnyugtatja, bátran viheti, mert pont öt kilót akasztott fel a mérlegre.

Az asszony hazavitte, megmérte, és megint pontos volt.

Harmadszor is megy az asszony a túróért. Mondja a juhásznak:

Nem tudna engem is megmérni, mert otthon már elég gyönge az uram mérlege.

Dehogynem, szívesen – mondja a juhász, és máris bedugja a mérleg nyelvét ahova kell.

Mikor elkészültek, mondja az asszony:

Szépen megkérném, mérjen már meg még egyszer, tudja csak azért, hogy egész biztos pontos legyen!

Na jól van – mondja a juhász, és megint megméri az asszonyt rendesen.

Köszönöm a hiteles mérést! – szól az asszony hálálkodva. De, hogy az uram se maradjon éhen, itt a fejkendőm, mérjen bele öt kiló túrót a dézsából!

Szabadkozik a juhász, hogy most az egyszer nem tudja megmérni a túrót, mert elromlott a mérlege. Az asszony pedig ingyen elvitte a túrót.



Ocsenás Gábor könyvei az alábbi e-mail címen megrendelhetők:
eximp@chello.hu



További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu