Kultur
Peking
Egy kínai művész és ef. Zámbó István közös kiállítása Pekingben
Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet megnyitja ef. Zámbó István és Szu Hszin-ping kortárs képzőművészek közös kiállítását a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben 2015. május 16-án. MTI Fotó: Trebitsch Péter


 
Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
    Peking, 2015. május 17., vasárnap (MTI) - Közös kiállításon mutatkozik be Pekingben  ef. Zámbó István és Szu Hszin-ping kínai képzőművész. A hétvégén nyílt tárlat a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben látható.
 
    Egyfajta művészeti párbeszédhez nyújt teret a magyar kultúra pekingi központja azzal, hogy a két ország egy-egy művészének, illetve festményeik, grafikáik, rézkarcaik párhuzamos bemutatásával készteti gondolkodásra közönségét, elsősorban a kínai érdeklődőket - mondta Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet, aki a kiállítást megnyitó beszédében utalt arra, hogy tavaly Szalay Lajos és Fan Csou képei kerültek ugyanitt egymás mellé a falra.
    A hagyományteremtő szándékkal indított kísérlet legfrissebb főszereplői között tíz év korkülönbség van. Szu a fiatalabb: 1960-ban született Belső-Mongóliában. Ugyanakkor két olyan, világot látott művészről van szó, akiknek már számos alkalommal volt lehetőségük bemutatkozni a világ különböző galériáiban.
    A két festő, grafikus alkotásai nem mutatnak hasonlóságot, amit már csak azért is felesleges volna keresni, mert más szemlélettel közelítik a világot, más technikával dolgoznak, más és más üzenetet igyekeznek közvetíteni.
    A magyar művész képviseletében a Szentendréről érkezett Erdész László köszöntötte az egybegyűlteket, és azon kívül, hogy bemutatta a magyar avantgárd művészet jeles képviselőjét, arról is beszélt, hogy a Pekingbe hozott 20 kép kizárólag erre a kiállításra készült, és a művész a hozzájuk használt kézi merítésű papírok gyártásában is személyesen részt vett.
    Szu Hszin-pingről kritikusai megállapították, hogy eddigi munkássága során igyekezett távol tartani magát a politikával átitatott művészettől és sokkal inkább az élet és az idő iránti érzelmeinek kifejezésére fordította figyelmét. Viszonylag nagy fekete-fehér rézkarcairól Erdész László megjegyezte, ilyen méretű és kidolgozású műveket ebben a műfajban ma Magyarországon már nem lehet látni.
    
 
Forrás:MTI 2015. május 17., vasárnap 19:04 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu