Technika
Rosetta, nagy lépés az űrkutatásban!
Sikeresen landolt a Philae
Darmstadt, 2014. november 12., szerda (MTI) - Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől - jelentették be a darmstadti irányítóközpontban.
 
    "A Philae a felszínen van és kommunikál velünk" - hangsúlyozták a projekt vezetői.
    Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.
    A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint. A nagyjából ötször három kilométeres üstökösön igen csekély a gravitáció, ezért a mintegy 100 kilogramm súlyú, doboz formájú leszállóegység csak úgy tud szilárdan állni rajta, ha két szigonyt lőnek a talajba. A szakemberek hamarosan döntenek arról, megpróbálják-e ismét a szigonyok kilövését.
    A szakemberek a nap folyamán jelentették be, hogy az indulás előtti éjszaka elromlott a leszállóegység visszapattanást gátló rendszere, de már akkor jelezték, hogy ez nem lesz akadálya a sikeres landolásnak.
    A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
    "A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas" - fogalmazott a tudós.
    Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a 10 tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
    Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs "parittyahatását" kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie.     Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.

Solymár Károly Balázs gratulált a magyar közreműködőknek -  ( a magyar fejlesztésű műszerek feladatai )
 
    Budapest, 2014. november 12., szerda (MTI) - Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
 
    A Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban a helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a magyar űrkutatás szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután kezdődik.
    A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés - mutatott rá Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a projekt jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország "mit keres" az űrkutatásban, illetve az űriparban.
    A helyettes államtitkár gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. projektben részt vevő munkatársainak. Mint emlékeztetett, a vállalkozás a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d Expériences scientifiques) tudományos program keretében valósulhatott meg.
    Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Hangoztatta, hogy most kezdődik az igazi munka: jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt.  
    Solymár Károly Balázs hangsúlyozta, reméli, hogy a jövőben jelentősen bővül az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma, és hasonló sikerek következnek.
    A sajtótájékoztatót megelőzően a projektben részt vevő magyar intézmények képviselői bemutatták a leszállóegység magyar fejlesztésű műszereit. Nagy János, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy a kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. 
    A szakember szerint rendkívül sok - a műszer alkalmazásának sajátosságából eredő - technológiai problémát kellett megoldaniuk: egyebek között figyelembe kellett venniük a rázkódást, a szélsőséges hőmérsékleti tartományokat, a kis fogyasztást, a kis súlyt és azt, hogy a berendezésnek akkor is működnie kell, ha  probléma adódik.  
    A számítógép feladata akkor kezdődött, amikor a Philae szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást, az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a mérőműszereket, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.
    Zábori Balázs, a MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa elmondta, az intézet a leszállóegység SESAME mérőrendszerének részét képező pordetektor és a mágneses tér, valamint a sugárzási jellemzők vizsgálatára szolgáló műszer fejlesztésében vett részt. 
    A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja a Philae energiaellátó/tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt. Szabó József, az egyetem tudományos munkatársa elmondta, reméli, hogy az általuk készített berendezés megállja a helyét.
 
 
 
Forrás:MTI 2014. november 12., szerda 20:49
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu