Kultur
Filmhét - Szabó István
bátorság és hit mentette meg a Toloncot
Szabó István Oscar-díjas filmrendező a Magyar Filmhét nyitó eseményén, Kertész Mihály felújított és digitalizált A tolonc című filmjének világpremierjén a Művészetek Palotájában 2014. október 13-án. MTI Fotó: Beliczay László
 
    Budapest, 2014. október 13., hétfő (MTI) - Szakmai bátorság és hit mentette meg a száz évvel ezelőtt készült A tolonc című filmet - mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező Kertész Mihály felújított és digitalizált mozijának világpremierjén hétfőn a Művészetek Palotájában, a Magyar Filmhét nyitó eseményén.
 
    "A magyar filmszakma annak idején sajnos nem gondolta végig, mi legyen a létrehozott alkotások sorsa, mindig gyártáscentrikus volt, de az érték megőrzése is rendkívül fontos" - hangsúlyozta Szabó István a felújított film díszbemutatója előtt.
    A rendező beszélt Kertész Mihály filmjének jelentőségéről, az egyetlen megmaradt kópia megmentésének történetéről, A tolonc producere, Janovics Jenő kalandos életéről és Kertész Mihály Oscar-díjat kapott későbbi mozija, a Casablanca egyik kulisszatitkát is érintette.
    Szabó István megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai MaNDA) munkatársa szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloid szalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható.
    "A filmlaboratóriumban akkor még nem voltak meg a technikai feltételek helyrehozásához, az amszterdami filmarchívum saját költségén vállalta az anyagot megmentő fekete-fehér kópia elkészítését, ez azonban még nem jelentett felújítást. A toloncról szó volt egy New York-i filmes konferencián, ezt követően egy amerikai cég a magyar Nyári Balázs vezetésével el is készült egy próbával, megállította a kópia remegését, de a költségeket nem tudta fedezni. A nemzeti filmalap vezetői 2013 tavaszán megértették a film értékét és azt szabták a finanszírozás feltételéül, hogy a filmlabor készüljön fel technikailag a munkára, majd végezze el a feladatot" - idézte fel a történteket Szabó István.
    A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított.
    Mint Szabó István megjegyezte, a film elveszítette vetíthető állapotát, A toloncot szakmai bátorság és a hit mentette meg. Hozzátette: korábban ez történt a magyar film történetének későbbi klasszikusaival, az évtizedek során szintén rossz állapotba került Körhintával vagy a Ludas Matyival is.
    "A digitális hordozó nem váltja ki az eredeti anyagot, alkalmatlan annak megőrzésére. Az elmúlt két évtizedben szerencsére sokat felismerték a filmek felújításának fontosságát" - fejtette ki az Oscar-díjas filmrendező. Megemlítette, hogy a felújításokra hozott létre céget Martin Scorsese világhírű amerikai filmrendező is - ez a vállalat varázsolta újjá Tóth Endre Két lány az uccán című 1939-es moziját - és 1995-ben indult a filmek felújítására az Európai Unió Lumiére-programja.
    Az 1914-ben készült A tolonc mozgóképes adaptációját Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója írta Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján. Szabó István kitért arra, hogy a producer Janovics hozta étre a kolozsvári filmstúdiót, amelyben Kertész mellett például Korda Sándor is készítette filmjeit. Janovics 1945-ben meghalt, de ahogy Szabó István fogalmazott, az ő élete is mutatja, hogy Magyarországon mindig voltak, akik felkarolták a tehetségeket és segítettek nekik.
    Szabó István elmesélte, hogy amikor Kertész Mihály Michael Curtiz néven 1942-ben Hollywoodban a később Oscar-díjjal jutalmazott Casablancát forgatta, a főszereplő Ingrid Bergman arra kérte őt, hívja el egy színészismerősét, bizonyos Humphrey Bogartot. Igaz, hogy ő sokkal alacsonyabb, mint Bergman, de ez nem fog problémát okozni. "Mindig voltak magyarok, akik hallgattak mások tanácsára" - jegyezte meg.
    A vetítés előtt Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója Gyürey Vera, a Magyar Filmarchívum volt vezetőjének szerepét méltatta abban, hogy a felújítás és a digitalizálás előtt méltó módon biztosították A tolonc kópiájának tárolását.
    "A 20. század első három évtizedében hatszáz némafilm készült Magyarországon, ennek csupán 10 százaléka van az archívumban, a többi elveszett. Az analóg filmeket meg kell őrizni és a MaNDA ezt is teszi: A tolonc az úgynevezett archív kapu segítségével csodálatos módon újult meg a filmlaboratóriumban, mai szemmel is élvezhető minőségben" - hangsúlyozta Lovas Lajos. A Magyar Filmhét 332 filmje keddtől október 19-ig látható az esemény helyszínein, elsősorban a Cinema City MOM Parkban.
   
 
 
Forrás:MTI 2014. október 13., hétfő 21:29 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu