Hitpercek
Közép-Európa 1989 - Erdő Péter
észre kell venni, hogy mit tehet ma a szolidáris szeretet
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Befogadás napján tartott ünnepi szentmisén, a zugligeti Szent Család plébániatemplomban 2014. augusztus 14-én, a keletnémet menekültek befogadásának 25. évfordulóján. MTI Fotó: Soós Lajos
 

    Budapest, 2014. augusztus 14., csütörtök (MTI) - Az a feladat, hogy észrevegyük, mit tehet napjainkban a szolidáris szeretet - fogalmazott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Befogadás napján tartott ünnepi szentmisén a zugligeti Szent Család plébániatemplomban, csütörtökön.
 
    A keletnémet menekültek befogadásának 25. évfordulóján magyarul és németül is elmondott beszédében a bíboros hálát adott azokért az eseményekért, "amelyek 25 évvel ezelőtt a szolidáris szeretet, a menekülők befogadása, a falak leomlása kapcsán meghatározták egy egész generáció élményvilágát".
    Erdő Péter kiemelte, Zugligetben a hívők észrevették azoknak a szükségét, akiket vonzott a szabadság vágya, akik szinte vallásos vágyakozással tekintettek egy olyan világ felé, amelyben sokan közülük az ígéret földjét sejtették. 
    A bíboros arról is beszélt, hogy a keresztény hit fényében a szabadság lehetőséget jelent az igazi értékek megvalósítására, képességeink kibontakoztatására. Az élet lehetőség arra, hogy higgyünk és szeressünk - mondta. Hozzátette, 25 évvel a határnyitás után "joggal kérdezzük magunktól, hogyan éltünk a szabadsággal, milyen értékekben gazdagodott az egész társadalom".
    A mise végén Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke Befogadás Emlékdíjjal tüntette ki Horváth István volt bonni nagykövetet, Wolfgang Wagnert, az egykori menekülttábor vezetőjét és nyolc egykori önkéntes segítőt. Az emlékdíj Rieger Tibor kisplasztikája, amely a MMSZ központjában álló Befogadás emlékmű kicsinyített mása. Néhány díjazott betegség miatt nem tudott személyesen megjelenni az ünnepségen.
    A szentmise után megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblát.
    Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza korábbi otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.
  
 
Közép-Európa 1989 - Kozma Imre: 1989-ben Magyarország kiváltotta a világ csodálatát
 
    Budapest, 2014. augusztus 14., csütörtök (MTI) - Magyarország 1989-ben kiváltotta a világ csodálatát, a magyar népnek olyan vezetői voltak akkor, akiknek volt bátorságuk kockáztatni, és döntésük a menekülteknek az egyetlen reménysugarat jelentette - mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alapító elnöke a Befogadás napja rendezvénysorozat megnyitóján csütörtökön Budapesten.
 
    A csaknem ötvenezer keletnémet menekült befogadására emlékezve Kozma Imre úgy fogalmazott, azt ünnepeljük, hogy 1989-ben a zugligeti egyházközség tagjai az egyetlen lehetséges választ adták az eseményekre: a befogadást. 
    Felidézte: amikor ő és a magyar származású Csilla von Boeselager német bárónő igent mondott a nyugatnémet nagykövetség kérésére, hogy segítsenek gondoskodni a keletnémet menekültekről, akkor "ez az igen hiteles válasz volt", és erre az "igenre a zugligeti közösség tagjai már évek óta edzették a lelküket".
    Az MMSZ alapító elnöke kiemelte, a 25 évvel ezelőtti befogadás nemcsak a keletnémet menekülteknek jelentette az életet, hanem azoknak is, akik befogadták őket, mert az "embernek szüksége van arra az érzésre, ami akkor tölti el, amikor jót tesz". 
    Kozma Imre megköszönte Németh Miklós volt miniszterelnöknek, hogy 25 évvel ezelőtt rendszeres látogatója volt a zugligeti menekülttábornak és jelenlétével bátorította a tábor lakóit, majd átadta neki az erre az alkalomra alapított Csilla von Boeselager-díjat.
    Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyar "a szabadság népe", ezért a kaput és a határokat megnyitva "Magyarországon keresztül a szabadság útja megnyílt a keletnémetek előtt". Komoly politikai stratégia kellett ahhoz, hogy az akkori politikai vezetőség elérte: a keletnémetek visszatérhettek hazájukba - fogalmazott.
    Az államtitkár hangsúlyozta az emlékezés jelentőségét, hiszen - mint mondta - az idő halad, és egyre inkább eltűnnek az élők sorából azok, akik emlékeznek az 1989-ben történtekre. Nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az utókorban Magyarország sikeres szerepvállalása maradjon meg, ezért is az a szlogenje ennek az évnek, hogy Közös siker - tette hozzá.
    Balatoni Monika hangoztatta: emlékezni kell arra, hogy a magyar nép mi mindent tett Közép-Európa szabadságáért. "Magyarországnak nagy szíve van", és 1989-ben olyan vezetői voltak, akik a történelmi pillanatban merték vállalni a nehéz döntéseket - mondta.
    Arra is kitért, hogy az a szeretetteljes munka, amelyet az MMSZ véghez vitt, Magyarország komoly dicsősége, és azt mutatja, hogy ennek a nemzetnek voltak és vannak nagy alakjai. Méltán lehetünk büszkék az eseményekre - tette hozzá az 1989-es történésekre utalva.
    Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, a 2014-es érmekibocsátási programjuk elkészítésekor nem volt kétséges, hogy abból nem hiányozhat az MMSZ korszakalkotó tettének megörökítése. A 2000 forint névértékű érmén az emberi szeretet és a feltétel nélküli segítőkészség jelenete látható: Szent Erzsébet kenyeret nyújt egy idős embernek - magyarázta. Hozzátette: az érme hátlapján egyebek mellett az MMSZ emblémája és jelmondata szerepel.
    Az esemény elején levetítették Angela Merkel videoüzenetét, amelyben a német kancellár méltatta az MMSZ munkáját, és megköszönte Kozma Imrének és munkatársainak, hogy segítséget nyújtottak a keletnémet menekülteknek 1989-ben. Angela Merkel azt is kiemelte, a németek hálásak a magyaroknak azért, hogy hozzájárultak a német egység megvalósításához.
    A sajtótájékoztató után Kozma Imre és Balatoni Monika jelképesen átvágta az 1989­-es vasfüggöny-installációt az újraépített menekülttábor területén.
    A Befogadás napja kétnapos programsorozaton felelevenítik a 25 évvel ezelőtti eseményeket, ismertetik az MMSZ munkáját. A rendezvényen megtekinthető több kiállítás az 1989-­es eseményekről, filmet vetítenek a szeretetszolgálatról, valamint látható lesz egy válogatás korabeli filmhíradókból. 
    Délután ünnepi szentmisét tartanak a zugligeti Szent Család plébániatemplomban Erdő Péter bíboros vezetésével. A szentmise után emlékdíjakat adnak át.
    Pénteken pódiumbeszélgetést tartanak egykori önkéntes segítők és volt menekültek részvételével, továbbá bemutatják Joachim Jauer Urbi et Gorbi című könyvének magyar kiadását. A könyv egy német újságíró, a ZDF egykori budapesti tudósítójának szemszögéből mutatja be a határnyitást.
    Huszonöt évvel ezelőtt több tízezer keletnémet ember érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza korábbi otthonába. 1989. augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, amelynek keretében három hónapon át 48 600 emberről gondoskodott. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.
 
 
 
 


További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu