Kultur
Józsi rendszert vált III
VII. A következő országgyűlési választás fényes sikert hozott a Polgári Ifjak Magyar Szövetsége számára: három képviselőt is sikerült bejuttatnia a Parlamentbe.
Mindhárom különféle hivatalos pozíciót szerzett: Józsit az Állatvédelmi Albizottságba jelölték, Felcsútit a stadionépítés felelősévé, míg Banga Kingát a rágalmazási ügyek szakértőjeként kooptálták.
A feketeteleki konfliktus után Józsi nem találkozott Kingával, csak az ülésszak megnyitóján futottak össze. Emlékezve a rosszul sikerült éjszakára, most is szó nélkül el akart haladni mellette, de a nő megállította:
- Józsi, nekünk beszélni kell egymással!
- Miről? Konzekvencionális ember vagyok, ami szép volt, azt megköszönöm, ami rossz, azt igyekszem elfelejteni. Bennem már kialudt a tűz.
- És a szerelmünk, Józsi? Az nem érdemel meg két szót?! Kint a Kossuth téren van egy presszó, találkozzunk ott az ülés után.
És Kinga időt sem hagyva a válaszra besietett a terembe. A Polgári Ifjak Magyar Szövetsége frakciójának három tagja egymás mellett ült, Józsi örült, hogy a középső helyre Felcsúti került, elválasztva őt a nőtől.
Hamarosan megkezdődött a plenáris ülés, középpontjában az a kérdés állt, hogy a volt állampárt vezetőit, a nyakuknál vagy a lábuknál fogva akasszák fel. A csekély létszámú szocialista képviselőcsoport összehajolt és a vezetőjét hallgatta, az ő suttogva elmondott szavai nem szűrődtek ki, csak az ajkai mozgása látszott. Józsi fejében megfordult az ötlet, hogy egy süketnéma tolmácsot kellene alkalmazni, aki szájról is tud olvasni, ő lefordíthatná a szocialista vezető szavait.
A vita egyre inkább eldurvult, a "Magyarság-teljesítményt Vizsgáló Párt" vezérszónoka azt fejtegette, hogy a szovjet csapatoknak azonnal el kell hagyni az országot és minden egyes katonájuk legyen köteles egy cigányt is kivinni a hátán.
Józsi is szót kapott, képviselői indítványban azt javasolta, hogy a sertéseknek biztosítsanak kamatmentes kölcsönt kukoricaföldek vásárlására. A beterjesztésre senki sem reagált, csak a jobboldali padsorokból kiabált be valaki:
- Józsi, a kurva anyád!
Józsi meglepődve kapta fel a fejét, el sem tudta képzelni, hogy kerülhetett az Országházba ez a sértegető szöveg. Aztán felismerte a hang gazdáját: a Feketetelekkel szomszédos körzet, Csupcsák-Vadamos küldöttje volt. Letörten ült vissza a helyére, legszívesebben elhagyta volna az üléstermet.
Kingára gondolt, szívében megenyhült az ellenszenv iránta, úgy döntött, hogy az ülés után mégis lemegy az eszpresszóba. A nő az egyik sarokban várt rá, előtte az asztalon üres konyakos poharak sorakoztak.
- Ülj le Józsi, valami fontosat szeretnék bejelenteni neked. Nagyon fontosat.
- Miről van szó?
- Most jöttem az orvostól, áldott állapotban vagyok.
- Gratulálok, és ki a boldog apa?
Kingából keserű zokogás tört ki:
- Hát el tudtad felejteni a mi csodálatos első éjszakánkat, azt az egymásra találást, azt a testi-lelki harmóniát? - legyintett -, mindegy, ha te meg is tagadod a gyerekünket, én nem fogok bíróságra menni, felnevelem egyedül.
Józsi elbizonytalanodott ettől a szenvedélyes kifakadástól:
- Hányadik hónapban vagy? Nem lehet elvetetni?
- Megölni egy kis lelket? Az utcán utánam köpnének az emberek! Ha így fogod fel, menj és felejts el örökre.
Józsi ülve maradt és próbálta átgondolni a helyzetet. Biztosra vehette, hogy ha elhagyja a terhes Kingát, annak híre megy nemcsak a pártban, de az egész politikai életben és meginog nehezen kivívott reputációja. Az önkéntelenül feltörő első tiltakozás után lassan lecsillapodott, egyre több érvet talált amellett, hogy sorsát összekapcsolja Kingáéval:
- Érett férfikorban vagyok, ideje családot alapítani és nem számíthatok nála különb élettársra - filozofált magában -, eszmeileg azonos felfogást vallunk és a házasság alappillére: a közös anyagi érdekek, a közös ágy egyaránt elérhetőnek látszik mellette, és most a harmadik tényező: a közös gyerek is megvalósult.
Józsi mellső csülke elindult Kinga keze felé.
 
+
 
Az esküvőt a Polgári Ifjak Magyar Szövetsége rendezte meg, a házasságkötő jurtát a párt citrom színű zászlóival borították el. Kinga, jelezve, hogy minden tekintetben vállalja a férjét, disznóparéjból köttetett magának menyasszonyi csokrot. Ez már az ötödik házassága volt, aláírás helyett egy nevét feltüntető bélyegzőt nyomott be az anyakönyvbe.
A vőlegény piros-fehér-zöld színekben pompázó bocskai öltönyt viselt. Igyekezett felnőni az ünnepi alkalomhoz, az esküvő előtt néhány hetes tánctanfolyamon vett részt, hogy ne valljon szégyent, külön gyakorolta a pávatáncot.
A köszöntő beszédek után a gratulációk és az ajándékozás következett, a többség háztartási keményítőt hozott. Felcsúti kivárta, amíg a köszöntők elvonulnak és félrevonta Józsit:
- A párt vezetése is szeretne egy szerény ajándékkal hozzájárulni közös életetek indulásához - egy papírt vett elő a zsebéből -, delegáltunk egy sajtóvállalkozás felügyelő bizottságába. Régi barátunk, Suhajda Feri a tulajdonos, nem lesznek anyagi gondjaid. 
Józsi emlékezett a névre, még a szocialista időkben Suhajda a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkáraként dolgozott. A rendszer szélsőséges hívének számított, a terjengő pletykák szerint még a tejbegrízt is vörös paprikával ette, romló fogaira pedig korona helyett csillagot rakatott. Átállt a rendszerváltókhoz, jelenleg a nagy tömegtüntetések szervezésén dolgozik. Józsi félénken jegyezte meg:
- Biztos, hogy kijövünk egymással, csak egy kis baj van: én nem értek a sajtómunkához. Nem mondom: valaha írtam egy pár cikket, de hát ez nem sokat jelent.
- A sajtóhoz mindenki ért! Az alapszabály egyszerű: az újságokat hülyék olvassák, a gondolkodást akarják megspórolni vele. Bárkiről írhatsz bármit - kivéve a katolikus egyházat és a Fradit -, elfogadják majd.
- Rágalmazni is lehet?
- Miért ne lehetne? Ha megbuksz vele, jönnek az ügyvédeink, eligazítják, és jójcakát.
Józsi nem minden bizonytalankodás nélkül fogadta Felcsúti tájékoztatóját, de nem utasíthatta vissza a felkínált állást, szüksége volt a vele járó jövedelemre.
Az új pár az esküvő után Kinga lakásában kezdte el közös életét. Józsi egy átlagos bérleményre számított valamilyen panel házban, meglepetésére egy elegáns villa előtt állt meg velük az autó.
- Hogy jutottál hozzá ehhez a luxus lakáshoz?
- Az egyetemi ösztöndíjamból spóroltam össze. Ja: és hirdetőcédulákat is osztogattam órabérben. De inkább pihenjünk le, hosszú volt ez a nap.
Józsiban feltámadt a féltékenység felesége múltja iránt:
- Hányadik leszek én ebben az ágyban?
- Ez nem volt kedves tőled, ez az ágy még sohasem látott szexet, tisztán megőriztem az igaz szerelem számára - mondta, és átölelte Józsi vállát.
Éjszakájukat csak egy kisebb baleset zavarta meg: az ágy hamarosan szétesett alattuk. Józsi szemügyre vette a fekhelyet, csodálkozva látta, hogy minden eresztékében meglazult már.
- Meglehetősen nyugtalanul szoktam aludni, gyakran dobálom magamat - jegyezte meg Kinga magyarázólag.
 
VIII.
 
A Parlamentben beindult a politikai nagyüzem, Felcsúti átfogó taktikai manőverekbe kezdett. Meghirdette a jelszót: "egy a tábor, egy a zászló", ezzel számos képviselőt magához tudott csábítani. Jó úton volt afelé, hogy pártja az első helyre lépjen előre az Országgyűlés erősorrendjében.
Józsi is mind aktívabb tevékenységet fejtett ki. "Sőt!" címmel külön rovatot kapott a párt lapjában, naponta jelentek meg leleplező cikkei a szocialista politikusokról. Egy alkalommal megszerezte a frakció elnökének Patyolat számláját, mely tizenegy ing és ugyanannyi alsónadrág mosását tüntette fel.
- El lehet képzelni - írta -, hogy ez a rengeteg fehérnemű milyen mérhetetlen vagyont takar.
Később kiderült, hogy a szocialista párt alkalmi futball csapatának a szereléséről van szó, de ez a tény nem ingatta meg Józsit:
- Legyen szabad megjegyeznem: mégsem lehet véletlen, hogy tisztelt politikai ellenfelünkről ilyen hírek terjengenek.
A cikkírás lekötötte idejét, mind kevesebbet járt le képviselői körzetébe, Feketetelekre. Ezek a ritka látogatások is nyugtalanságot keltettek Józsiban. Azt kellett tapasztalnia, hogy elmaradnak a beígért fejlesztések, az úthálózat általános renoválása helyett csak a Rongyos csárdától a polgármester házáig vezető szakaszt aszfaltozták le. A többi útvonalon úgy oldották meg a kátyúzást, hogy a kilopott gödrökbe virágbokrokat és facsemetéket ültettek.
Ezen kívül csak néhány provizórikus jellegű átalakításra került sor. A helység bejáratánál kitett "határőr község" táblán a "határőr"-jelzőt fedték le "európai" felirattal. Összevonták a könyvtárat és a nyugdíjasok nappali pihenőjét, az olvasójegy felmutatása kétórás ott alvásra jogosított. Ami Józsi szívügyét, a sertések helyzetét illeti, ezek is nehéz körülmények között éltek, pénzhez alig jutottak, a családi pótlékot is takarmányban fizették ki nekik.
Józsi szomorú tapasztalatairól beszámolt Felcsútinak, az elnök fölényes hangot hárította el a panaszait: 
- Annak idején a kommunisták azt mondták, le vagy maradva egy brosúrával! - most te is így jártál. Ma már nem érvényes a régi "Panem et circenses", vagyis kenyeret és cirkuszt kelladni az embereknek, kenyeret nem tudunk, egyedül a cirkusz maradt. 
- Dehát az emberek látják, hogy néhányan egyre gazdagabbak lesznek, a volt téesz elnök megvette a falu fél határát és a másik felére is alkuszik.
- Így helyes, minél erősebb középosztályt kell kialakítanunk, az majd felvirágoztatja az egész országot. A verebeken is úgy tudunk segíteni a leghatásosabban, ha a lovaknak több zabot adunk.
- Ez mind szép, de azt mondd meg, hogy konkrétan mit csináljak?
- Áll még a főtéren a szovjet hősi emlékmű?
- Igen.
- Bontasd le és tegyél a helyébe turulmadarat vagy országzászlót.
Józsi tovább tamáskodott:
- De ez nem oldja meg a gondjainkat!
- Rendezz ünnepségeket, felvonulásokat minél gyakrabban és magyarázd meg nekik, hogy mennyivel jobban élnek, mint régen.
Felcsúti kezdte elveszíteni a türelmét. 
- Megint csak gondolj a kommunistákra. Ők azt mondták: nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani, nos, túlragozták az ügyet. Semmi szükség nincs arra, hogy becsületesek legyünk, teljesen elég, ha annak látszunk. Ne edd magad ilyen marhaságokon, Józsikám, inkább menj haza és udvarolj a feleségednek.
 
+
 
Egyik este Józsi üres lakásba tért vissza Feketetelekről, csak a konyaasztalon talált egy értesítést: Kinga mindenórás és a mentők levitték a szülészetre. Józsi lerohant és a virágüzletben egy hatalmas csokrot köttetett, aztán besietett a kórházba.
Aznap este talán valamilyen meteorológiai front vonult végig a fővároson, számtalan szülésre került sor, a folyosó megtelt várakozó hozzátartozókkal. Józsi megkeresett egy nővért és érdeklődött nála.
- Nehéz szülés volt kispapa - mondta az ápolónő -, a kismama úgy kiabált, hogy alig tudtam aludni valamit.
- De egészségesek?
- Mint a makk! - közben Józsi lábára sandított és megbánta a hasonlatot. - A baba bent van az anyjánál.
Kinga üdvözült arccal nyújtotta a csecsemőt felé:
- Fiú! Nézd, teljesen rád hasonlít. Főleg a bal kéz mutatóujja.
Józsi megkövülten bámulta a gyereket: vörös hajával, nyomott orrnyergével letagadhatatlanul Felcsútira emlékeztetett, a hasonlóságot teljessé tette, hogy a kis tarkóján egy harmadik fül kezdeménye látszott.
- Ez a gyerek nem tőlem van, hanem a főnöködtől. Megcsaltál, többé látni se akarlak.
Feldúltan hagyta el a szobát, kiérve a folyosóra, a virágcsokrot a kőpadlóhoz akarta vágni, de aztán meggondolta magát. Eszébe jutott, hogy visszamegy a virágboltba, hátha némi levonással is, de visszaveszik a csokrot. Mikor elutasították a kérését, bosszúsan legyintett:
- Ma ilyen napom van! Előbb a gyerek, most pedig ez a felesleges kiadás.
Háborogva indult el Kinga lakása felé, melyet többé nem tekintett otthonának. Hazaérve elővette félretett képviselői szálláspénzét és egy ügynökségtől kétszobás bérleményt vett ki.
Felcsúti már az új lakhelyén kereste fel, Józsi nem kínálta hellyel, de ő nem zavartatta magát, leült és rágyújtott:
- Nézd, ami történt, megtörtént, egy pillanatra megszédültünk, nagyon sajnálom az ügyet. Ne keresd a bűnöst, Kinga is, én is felelősek vagyunk. Természetesen kárpótollak, a gyereket kineveztetem igazgatónak a BKV-hoz.
- Egy újszülöttet?
- Annyit biztos tud, mint a jelenlegi vezető. A fizetését majd te veheted fel.
- Persze azért, hogy ki tudjam fizetni a gyerektartást.
Felcsúti összevonta a szemöldökét:
- Ezek szerint el akarsz válni?! Nem ajánlom.
Józsi magázásra váltott:
- A sorsom úgy hoztam hogy sok rágalmazásban voltam kénytelen belemenni, de most hiába próbálkozik.
- Mihez akar kezdeni?
- Holnap elmegyek a szocialista párt lapjához, a "Rózsaszín lobogó"-hoz és elmesélem nekik, hogy milyen erkölcsök uralkodnak a maga pártjában. Meg vagyok győződve, hogy érdekli majd őket. Összeszedheti a párt szolgálati kocsijainak a slusszkulcsát és leadhatja a portán.
- Rendben van, de nekem is lesz majd valami mesélnivalóm. Azt ajánlom, hogy gondolkozzék, mielőtt bármit is lépne.
Felcsúti kilépett az ajtón, Józsi nézett utána és hosszan eltöprengett: mi rejlik az elnök fenyegetései mögött, de semmi reális veszélyt nem látott. Úgy érezte, lelke tisztaságát mindvégig megőrizte. Ami a magánéletét illeti: ha apasági perre kerülne sor, biztos, hogy az ő javára dőlne el. A politikában elfoglalt pozíciójáért sem kellett aggódnia, mivelnem országos listáról, hanem egyéni körzetben elért győzelmekkel került be a Parlamentbe, még az átlagos képviselőknél is védettebbnek számított:
- Ha minden kötél szakad, még mindig alakíthatok egy egyfős képviselőcsoportot - zárta le vívódását.
Úgy vélte, különösebb kockázat nélkül megírhatja a leleplező cikket. Mikor elkészült, bevitte a szocialista "Rózsaszín Lobogó" szerkesztőségébe, meglepetésére fanyalogva, sőt, elutasítóan fogadták. Józsi kifakadt:
- De hát maguknak érdekükben állna leleplezni az ellenséges párt visszaéléseit! Mindig hallgatnak, amikor muszáj volna megszólalniuk.
- A szociáldemokrata eszmeiségtől idegenek a lejárató módszerek!
- De hát mi a fene a szociáldemokrata eszmeiség? Szerintem az utolsó szociáldemokrata Payer Károly volt.
- Én ösztönösen érzem a teória lényegét - mondta a szerkesztő -, de szeretnék makroszinten is pontos definícióval szolgálni, ezért felhívom a pártelnökséget.
A szerkesztő tárcsázott, majd bólogatva hallgatta a vonal túlsó végéről érkező hosszas magyarázatot:
- Úgy van, ahogy gondoltam: a szociáldemokrata eszmeiség antiszocialista antirasszista, antifasiszta, antikommunista...
- Szóval Anti a beceneve? De mi az, amit pozitívan állít és harcol is érte?
- Várjon, újra felhívom az elnökséget. Mi az, amit pozitívan állítunk és hajlandók vagyunk harcolni is érte?! - Kérdésére ott sem tudtak válaszolni. 
- A cikk egyébként remek, de sajnos, nem tudjuk felvállalni. Viszont van egy ötletem: úgy hallottam, Ön komoly természettudományos képzettséggel rendelkezik, nem írna egy tanulmányt az északi sarki jégtáblák aggasztóan gyors olvadásáról?
Józsi fogta a kéziratot és megpróbálta más lapnál elhelyezni, de mindenütt visszautasították, kimondva-kimondatlanul, de féltek Felcsúti bosszújától. Végül a régi szakmai közlöny, az öntudatos "Sok lúd sem győz disznót" vállalta fel a megjelentetést.
 
+
 
A Felcsúti részéről feltételezett válaszcsapás hamarosan megérkezett. Egy kormánypárti napilap elsőoldalas cikket közölt "Doktor úr, a maga képe sosem ég?" címmel, melyben egy állattenyésztési tudományos kutató Józsi doktori disszertációját támadta meg, plagizálással vádolva meg a szerzőt. Oldalról oldalra összevetette a művet a bolgár Iván Ivánov könyvével, bebizonyította, Józsi úgy koppintott le belőle néhány száz oldalt, hogy csak néhány írásjelent változtatott rajta.
A bíráló támadásainak sorozata ezzel sem ért. véget. Előkereste azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a naplóit, melyekbe Józsi látogatásai során bejegyzéseket tett. összegyűjtötte a bennük fellelhető helyesírási hibákat, külön kiemelte, hogy a Vígszínházat X-szel írta, a "volt"-ot pedig két t-vel, mivel múlt idő. 
Az ügy mind szélesebb hullámokat vetett, a postás tucat számra hozta Józsinak a helyesírási tankönyveket - sokan egy szorzótáblát is mellékeltek hozzá. A Parlamentben merő gúnyból felkérték, hogy ellenőrizze a jegyzőkönyvkészítők munkáját.
Egy idő után Józsi nem kerülhette el, hogy válaszoljon a támadásokra. Most örült igazán, hogy még a kezdet kezdetén gondoskodott olyan bizonyítékokról, melyek az ő szerzőségét támasztják alá. Többek között bemutatta azt a táviratot, melyet Ivánov halál után küldött a családjának, az ígérve benne, hogy kettőzött erővel igyekszik majd folytatni a közös munkát. A bolgár kutató nem utasította vissza ezt a kapcsolatot, tudományos szempontból irreleváns az a tény, hogy akkor már hetek óta halott volt. Visszafogottan bár, de azt éreztette, hogy ha egyáltalán felmerülhet a plagizálás vádja, az csak Ivánovra vonatkozhat.
Józsi hiába tiltakozott, Felcsúti elérte, hogy az egyetemek rektori tanácsa vizsgálatot indítson ellene. A tanács megalapozottnak találta a felhozott gyanúsítást és megfosztotta Józsit doktori címétől. Döntésüket a Parlament is átvette, leváltotta az Állatvédelmi Bizottságban viselt alelnöki tisztségéből. Kitiltották a büféből és a mentelmi jogát is megvonták, utat engedve az esetleges törvényszéki eljárásnak.
Józsi továbbra is tagadta a személyét érintő vádakat. Bár nem fellebbezhetett a döntés ellen, morális tiltakozása jeléül bejelentette, hogy újrakezdi a tanulmányait és a jelenleginél magasabb tudományos fokozatot, úgynevezett nagydoktorátust szerez majd. Beadta pályázatát az Akadémia elnöki székére.
 
IX.
 
Józsi néhány nappal később idézést kapott az Apaságot Megállapító Törvényszéki Intézettől. Összehasonlító vizsgálatra rendelték be Kinga gyermekével. Születése óta most először látta viszont a csecsemőt, úgy találta: még jobban hasonlít Felcsútira, mint a korábbi alkalommal.
Önbizalma azonban megingott, amikor kiderült, hogy az ellenőrzést egy nyugdíjból visszahívott csökkent látású orvos végzi majd el. Józsi panaszt emelt az Intézet igazgatójánál, aki elutasította:
- A Jog istennőjét is vaknak ábrázolják, jogi ügyről lévén szó, ez a fogyatékosság most sem lehet kizáró körülmény.
Az orvos már a kezdet kezdetén számos jelét adta defektusának. Józsit Felcsúti úrnak szólította és megköszönte neki az "ultrás dobozt". A vizsgálat során is több pontatlanságot követett el: Józsi pulzusát a saját csuklóján mérte le, az egyik fülét kétszer számolta, így megállapította, hogy a háromfülűség közös jellemzője a férfinak és a csecsemőnek. A többi összes testrész közül csak a bal kéz mutatóujját vizsgálta, tökéletes hasonlóságot talált: "Az apaság 99,9-%-os valószínűséggel megállapítható, így az apaság vélelme bizonyított" - írta az orvos az asztallapra a jegyzőkönyv mellett. 
Az ügy a törvényszéken folytatódott, az orvos döntését a bíróság jogerőre emeltem a fizetendő gyerektartást Józsi keresetének ötven százalékában határozta meg.
Kifelé tartva Józsi kilátástalannak találta eljövendő sorsát, tudta, hogy csak újabb és újabb megpróbáltatások várnak rá, felsóhajtott:
- Istenem! Túl tisztességes voltam ehhez a világhoz!
A kapuban Kinga várta:
- Gyere vissza a te asszonyodhoz!
Belekarolt és a kocsijához vitte, Józsi ellenállás nélkül követte. Hazaérkezve Józsi automatikusan be akart menni a villába, de a nő visszafogta:
- Tudom, milyen érzékeny vagy a zajokra, biztos zavarna a gyerek sírása, ezért építtettem neked egy külön kis bungalót - mutatott egy kis kerti házra, mely alacsony ferde tetejével majd a földig ereszkedett le. - Itt nyugodtan dolgozhatsz, olvashatsz, hallgathatsz zenét. Nézd meg, nagyon fog neked tetszeni.
Bár áthozták néhány személyes tárgyát: a koloniál keretbe foglalt hátvakarót, a zöldmázas Miska kancsót, a szamárfigurába beépített cigarettakínálót, Józsi mégis ridegnek találta új otthonát, úgy érezte, leginkább egy jobbféle ólra emlékeztet. Első benyomása megerősödött, mikor meglátta, hogy asztal és vízcsap helyett etetővályút és önitatót szereltek fel, de tudta, nincs abban a helyzetben, hogy bármi ellen is tiltakozzon. Kinga körbetekintett:
- Ugye milyen édi? - az órájára nézett - ne haragudj, hogy magadra hagylak, de szoptatási idő van. Rád zárom az ajtót, nehogy valaki zavarjon.
Józsi lefeküdt a földre vetett szalmazsákra és eltűnődött. Felfogta, hogy Kinga - valószínűleg Felcsúti sugalmazására - távol akarja őt tartani a nyilvánosságtól, nehogy nyilatkozataival botrányt keltsen. Úgy gondolta, hogy kipiheni az utóbbi időben felhalmozódott idegi terhelést és megpróbál változtatni a sorsán. Körülményei azonban az idő múlásával tovább romlottak. Kinga egyszer egy kéréssel állt elő:
- Ugye nem bánod, ha a húslevest és az aranygaluskát egyszerre teszem be az etetődbe? Így nem kell kétszer elmosogatnom.
A hasonló esetek mind gyakrabban megismétlődtek, végül rendszerré váltak, Józsi megértette, hogy moslékra fogták, jóllehet ő maga terjesztette elő azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta a táplálásnak ezt a módját. Az egész napos unalomban mind több időt töltött a vályú mellett, testsúlya egyre növekedett, már alig tudta vonszolni magát. Néha felkapaszkodott az ablak könyöklőjére é kinézett a kertbe, észrevette, hogy a kerítésre egy táblát akasztottak, de nem tudta elolvasni a ráírt szöveget.
Egy nap egy fiatal pár nyitott be hozzá - Kinga nyitva felejtette az ajtót, bizonytalanul néztek körül a félhomályos szobában:
- Önök hirdettek eladó hízott sertést?
- Mi? Nem tudok róla.
Szemük megszokta a sötétséget, kivették az alsónadrágban heverő Józsi körvonalait:
- Önről volna szó?
- Újra mondom: nem tudok semmi hasonlóról.
A pár bocsánatot kért és elvonult, a felháborodott Józsi alig várta, hogy Kinga bejöjjön hozzá:
- Mit hirdetsz te a kerítésen? Milyen hízott sertést?
- Ugyan már, nem rólunk van szó. A szomszéd kért meg, hogy kitehessen hozzánk egy táblát, mert nála az utcai frontot benőtték a bokrok, nem lehetne látni - sietve feltöltötte az etetővályút és kisietett a szobából, ezúttal gondosan bezárta az ajtót maga mögött.
Józsi nem kívánt enni, visszadőlt a szalmazsákra és eltűnődött. Nem hitt Kinga mentegetőzésében, tudta, hogy a sorsa megpecsételődött. Végiggondolta az életét a sertésfialtatótól a Parlamentig, úgy érezte, ezen a hosszú úton minden energiája elhasználódott, nem maradt benne erő, hogy tiltakozzon és menekülni próbáljon.
Néhány nappal később egy teherautó állt meg a ház előtt, két hajcsár szállt ki belőle. Felterelték Józsit a raktérre, ahol már állt néhány korosabb sertés. Józsi a sarokba húzódott, a padlón talált egy makkot, a szájába vette és elrágta.
 
Moldova György /

Forrás:nepszava.hu
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu