Kultur
A whisky, ahogyan én ismerem 2.
2013 AUGUSZTUS 23 7:57 DE.
Az illető tölgyhordó ma már kizárólagosan bourbon-ös hordó.
Ennek darabját 40-50 fontért szerzik be Amerikából. Ez után még áthelyezhetik különböző boroshordókba, úgynevezett utó-érlelésre. Ezt persze jelzik. A különböző boroshordók fantasztikus ízeket és színeket adnak a whiskyhez.
 
Az érlelésnél sok minden játszik. A hordó nagysága, fajtája. A raktár nagysága, elhelyezkedése. Az időtartam nagyon fontos. Általános szabály, hogy minél tovább érlelődik, annál jobb a szesz. De ez nem matematika, mert a “túlérlelés” sokat ronthat az italon. Rengeteg buktató van a gyártásban, sok helyen félre lehet siklani. A boros hordóval nagyon kell vigyázni. Nagyon gyorsan elrontja az italt. Példa rá a Tokaji hordó, amit csak rövid ideig szabad használni, mert nagyon erős. Kevés lepárló használja éppen ezért.
 
Skóciában maradt a kis lepárlók divatja, míg Írországban központosították őket. Írországban már csak Bushmills, Coolay és Midleton gyárt whiskeyt. Újdonság, hogy Kilbeggan kis tételben megint gyárt italt. Idáig Cooley gyártotta le, és Kilbeggan csak az érlelést végezte. A 18 éves blendjük a blendek csúcspontja. Egy másik Midland-i lepárló, a Tullamore már nem gyárt. Most újították fel a múzeumukat, gyönyörű lett. Volt szerencsénk nyitás előtti “nulladik” látogatónak lenni. Nehéz dolog volt a múzeum létrehozása, mert 7 kilométerre van a Kilbeggan (ahol működik a régi vízmalom), és valami különlegeset kellett csinálniuk. Sikerült. Tulamore-t birtokló hölgy szeretné újra indítani a gyártást az eredeti helyén, de ez még csak az álom kategória.
 
Most már a központosítás miatt úgy látszik, egyszerűsített lett az ír gyártás. De nem így van, mert a nagy lepárlók az egyedi rendelés után gyártják az italt, így mégis megmarad az egyedi jelleg. A gyártási technológiák keveredése miatt már van fedés, de azért az ír whiskey továbbra is jellegzetes a háromszori lepárlás miatt. A Redbreast, a Yellow Spot, Green Spot, a Bushmills 16 és 21 éves nedűje a malt whiskeyk fénypontjai. Blendben a Midleton és a Jameson Signature Reserve, Kilbeggan 15 és 18 éves vitézkedik. Coolay gyártja a Clontarf nevű tiszta grain whiskeyt. Ez utóbbi ritkaság.
 
De majd húsz éve elkezdődött a single malt diadal útja. A single malt kimondottan egyfajta árpából készített ital, mely nem keverhető semmilyen más itallal. Ma már nagyon ismert lett. A nem skót whiskygyártók általában single maltot készítenek. Kivételek a Japánok, akik keverik is. A Nikka, Nikka All Malt néven még vatted whiskyt is gyárt. A svédek és a japánok skót gabonát vásárolnak és skót lepárlót vásároltak. A taiwaniak is egyenesen Skóciából veszik a malátázott árpát. Így nagyon hasonlítanak a skót whiskyre, a helyi jellegzetességeket beépítve a gyártásba.
 
Még emlékezünk meg a Független Palackozókról. Ők járják a lepárlókat, megveszik az érdemesnek látszó fiatal whiskyket és saját maguk érlelik, valamint palackozzák. Így nagyon különleges italok állíthatók elő. Ez a gyakorlat az adózás miatt alakult ki és nagyon bevált.
 
A whisky ivás is külön művészet. Az iváshoz kóstoló poharakat használunk. Ez egy öblös kis pohár, aminek a szája szűk. Így az “illatolás” sokkal könnyebb. Kiöntjük az italt. Egy kóstoló kb 2 cent. “Megillatoljuk”. Megnézzük a színét, majd kicsit meglötyögtetve, megtekintjük az olajosságát. Ezután öntünk hozzá egy kis vizet. Természetesen tiszta kristályvizet. Nekem a Highland Spring nagyon bevált. Ebből a vízből egyébként whiskyt is gyártanak. A víz “kicsapja” az alkoholt. Most megint “megillatoljuk”. Így jobbnak kell lenni az illatnak, mert nem rontja el az alkohol. Ha nem így van, rossz az ital. Ezután megkóstolhatjuk. Mindig kortyolgatjuk, lehajtani nem szabad. A negyedik pont a lecsengés. Ilyenkor különböző ízek törnek még fel. Ez tarthat sokáig, és rövid ideig. A whiskyk rangsorát egy Whisky Biblia című könyvben olvashatjuk Jim Murray tollából. Ez az évente megjelenő kiadvány angol nyelvű. Egytől százig pontozza a whisky tulajdonságait, ár-érték arányát. De ötven alatt nem nevezi whiskynek. Az valami más borzalom. Jeget ne használjunk, felvizezi az italt. Lehet kapni “whiskykövet”. Ez gránitból faragott kis “jégkocka”. Lehűtve tökéletesen hűt, a hátrányok nélkül. Fogyasztását mértékkel ajánlom, a mérték áthágása károsítja az ízlelés és szaglás érzékenységét. Itt Írországban egy kóstoló 2 cent, egy adag 3.5 cent, és egy dupla az 7 cent.
 
Slainté! Egészségünkre!
 
Stephen Smith, a KMH vendégszerzője


Forrás:kanadaihirlap.com
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu