Kultur
Mi, az utca emberei
2013 MÁJUS 30 7:48 DE.
„Simicska hitvallás: addig kell hatalomra kerülni, amíg a hatalomból lehet a legkevésbé kockázatosan lopni, mert akkor mi diktáljuk a szabályokat.
Ehhez jött 95-től Kövér elmélete: amíg nincs nekünk is nómenklatúránk, addig versenyképtelenek vagyunk, tehát nekünk is meg kell teremteni a hátországunkat. Ha nem teremtjük meg a magunk klientúráját, elvérzünk” – jutottak eszembe a maffia-erkölcs eme hírhedtté vált axiómái, melyek elhangzásáról – talán tíz éve is van már – Kende Péter „A Viktor” című könyvében olvastam. Magyarországon ezen „jóerkölcsi tételek” gyakorlatba történő átültetésén – politikai, gazdasági, kulturális megvalósításán – fáradozik napjainkban a miniszterelnök.
 
Mindez akkor jutott eszembe, amikor az önkiszolgáló étteremben habarék felesborsómat kezdtem kanalazni és a szomszédos asztalnál ülők beszélgetését akaratlanul hallanom kellett. A nő arról beszélt, hogy öccsük, aki informatikus, külföldre csámpázik, mert – látva a demokratikus ellenzék teszetoszaságait – nem reméli a rabló rezsim bukását. A férfi azt válaszolta, hogy ő már négernek se mehet, mert Dessauban kifordult a dereka, mire csak bére felét fizette ki a gógyéman. Itthon pedig egyenes derékkal se kapna munkát. Kórházi kezeléséről húga ne is kérdezze, tapasztalata szerint a hazai egészségügy eltaccsolt. A barátja se kap melót, sánta az ebadta, trafikja volt, de elvették tőle. – Pályázott-e? – kérdezte a nő. – Nem – hangzott a válasz – nem tudott volna megélni a kínált maniból, de más kikötött feltételnek se felelt meg. Utóbb derült ki, hogy a nemzeti dohányboltok koncesszióinak nyertesei fideszes tótumfaktumok retyerutyái, megbundázták az egészet, a boltok korábbi hasznainak háromszorosát buherálhatják.
 
Ezt már tudjuk – mondta a nő – országosan a törvényerőre emelt trafik-mutyinak talán harminc-negyvenezer vakegér a károsultja. Megtojok – tette hozzá – ha a jövő évi választáskor nem térnek észre és megint a FIDESZ-re szavaznak. – Ugyan, ki másra szavazhatnának – legyintett a férfi – egyik kutya, másik eb. Ez a kurzus legalább óvja a nemzetet. – Na, na – hördült föl erre az asszony – kőbölcsőben ringattak? Parasztvakítás! A nemzeti kártya Orbán szellemi elesdéje. Még ideológiájuk sincs; először liberálisnak álcázták magukat, aztán fölcsaptak konzervatívnak a kereszténydemokraták zászlaja alá, noha nem azok. Egyáltalán demokraták? Dehogy. Most éppen „nemzetiek”, hogy szavazatokat csípjenek a szélsőjobbtól. Tudják: a hazafias blabla a szegény magyar narkója, attól a koldussoron is piros-fehér-zöld mámorban fetreng. Én meg? Eldugulva lapítok a hivatalban, nehogy a fideszes főnököm lapátra tegyen. Ma már minden főnök fideszes.
 
Ugyan! A szociktól mit remélsz? Hazudtak, Gyurcsánynyal az élen. Rájuk égett a korrupció vádja – vetette ellen a férfi. – Orbáni hasbaakasztás! – tiltakozott hevesen a nő. – Öszödi beszédében Gyurcsány az államadósság mértékének elhallgatását rótta föl pártjának, igazmondást követelt, amikor azt mondta: „hazudtunk”. Mert a szocik elmismásoltak pár romló mutatót; de hol vannak ők a FIDESZ oroszlánszagától! Ugyanakkor Gyurcsány modernizáló reform-törekvéseinek éppen a FIDESZ-ellenzék volt a kerékkötője. Húgyozzam le a lábam, ha nem igaz: 2002-től 2008-ig, a világválság kezdetéig a nemzeti jövedelem, a külker áruforgalom nyargalt, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások se maradtak el. Majd’ 30 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke, volt munkád. Nyugdíjas anyósom a piacon lacipecsenyézett. A jóléti kiadásokra pénz jutott. Akkoriban nem pironkodott kilóméteres sor az ingyenebéd-osztásnál. Az átlag gyed negyvenezerről hetvenötezerre pörgött föl, erősödtek a bölcsődei normatívák, folytak az útépítések, a lakások száma háromszázezerrel gyarapodott. Gyurcsány sokmilliárdot fordított a felsőoktatás költségvetési támogatására. Mit akarsz még? Áskálódók, tudatlanok ócsárolják azt a nyolc évet. Méghogy tönkretették az országot! Röhej! Gyurcsány a világválságról nem tehet, Bajnai meg cselekedett. Emezek viszont? A parlamenti kétharmad birtokában szemérmetlenül elcapcaráznak mindent, ami nem az övék. Mi meg csak nézünk, mint a pucolt nyul. A pigmeus létrehoz új értéket? Csak az EU pénzén képes, amit szid, merthogy kifarolni akar minden ellenőrzés alól. Egész rendszerét, az egyeduralmat ránk erőszakoló hatalmi struktúrát klientúrája gazdagodására, a védtelenek kifosztására építi. Egyfelől hatvanezer asztmás gyerektől vonja meg az emelt összegű családipótlékot, másfelől – még a felsőoktatás központosításával is – a kiválasztott új elitet hízlalja, amely hatalomban tartaná. Rezsicsökkentés? Visszamenőleg buktatnám meg számtanból a rászedhetőket, akik beszopták a propaganda-csalit. Nemhogy a megemelt áfa csökkentését követelnék, adóik mérséklését! Tavalytól kicsi merül a kanálba: a nettó átlagkeresetek alig két százalékkal nőttek, az infláció viszont közel hattal. A forint árfolyama 300 körüli. A boltokban jóval kevesebbet ér a béred az egy évvel korábbinál. Már akinek van még bére. Neked hónapok óta nincs, a haverodnak meg se trafikja, se rokkantsági nyugdíja. Amikor elvették tőle, mit mondott?
 
Egy leszázalékolt ismerőséről beszélt – válaszolta rezignáltan a férfi – aki az elvett nyugdíja miatt a veszprémi nyugdíjintézetben szíven szúrta magát. – Na, látod – mondta a nő – képes lennél a választáskor legyeket csappogatva otthon maradni? Hogy a nagymellényű pigmeus tovább építhesse bagázsa élén teljhatalmát? Nem lehetsz ennyire tejbetök. Számold ki: az egykulcsos adóval a szegények szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak. És már négyszerannyi a szegény. Négymillió a létminimumon él, egymillió mélyszegénységben. Százezer gyerek éhezik. Várjuk meg éhhalálukat? A nyugdíjak 2010-es értéken számítva ezrekkel érnek kevesebbet. Most meg alattomban „kiegészítő jegyárakat” fizettet vasúton, távolsági buszjáratokon a 65 év feletti nyugdíjasokkal, akiknek a Horn-kormány ingyenes utazást garantált. Szerzett jogukat orozza el. A szerencsétlen kriptaszökevények meg fizetnek, kussolnak.
 
Kanalazás közben – egy darabig – szégyeltem szinte, hogy – vétlenül bár – kihallgatom a szomszéd asztalnál ülők bizalmas beszélgetését, de aztán úgy döntöttem: mivel vélekedéseik akár a Medián legfrissebb közvéleménykutatásával felérő – és a nyilvánosságra tartozó – információkat hordoznak, a fontosabbakat érdemes lesz szalvétámra jegyeznem. Így is tettem. Mert az asszony folytatta.
 
Korrupció? Na, mondd, hány bűnügyben bizonyították be eddig, hogy a FIDESZ vádaskodásai igazak? A nyugdíj-rendelettel lefejezett bíróságok hiába gürcöltek. Például Sukoró! Próbálták Gyurcsányt bemaszatolni, levadászni, de az ügyészek még egy kanyi vádat se tudtak összeeszkábálni ellene. Miért? Lásd be: az az ember makulátlan. Sőt, több év után, Tátraiékkal szemben is omlani látszik a hamis vád. És mit tettek ezalatt fideszék? A gazdasági pozíciókat oligarcháik kezére játszották: haverok, rokonok nyerték el az állami földpályázatokat. Egyedül Simicska Közgép Zrt-je 300 milliárd forintnál több állami megbízást kapott, hirdető vállalata állami megrendeléseiről nem is szólva. Nézz ki, látod azokat az óriás plakátokat a hazugságaikkal? Mi ez, ha nem fehérgalléros bűnözők némi demokratikus mázzal bekent diktatúrája? Na, és a legsúlyosabb: egyszerűen lenyúlták – zsarolással, lopással – a magánnyugdíjpénztárak 3.000 milliárdnyi vagyonát. Holott az magánfelek szerződésein alapuló jogviszonyok rendszere volt, amihez mi köze az államnak?
 
A férfi erre csak hümmögött, azt vetette ellen, hogy talán mindebből stadionok épülnek. Ezen aztán nevettek, de az asszony hangja újra elkomorult. Tudod, mit okoz – kérdezte a férfitól – hogy a kormány 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát? Hogy szétverte a szakképzést? Elkurvulnak a lányaink! Vagy tudod fizetni, netán ápolónő anyjuk vállalni tudja egyetemi éveik kiadásait, tandíjuk horribilis összegét? Hiába loholsz, mint a fagylaltos kutyája, csak gazdag szülők gyereke tanulhat tovább. Vagy, ha csóró és aláírja a röghöz kötő szerződést, itthon kétszer annyi éven át kell bagóért güriznie. Ha egyáltalán kap a képzettségének megfelelő munkát. Mert, hogy munkája lesz, ki garantálja? – Újabb hümmögés és kanál-csörrenés – ne kímélj – dörmögte a férfi. – Az orbáni gazdaság teljesítménye – mondta fojtott hangon a nő – a 2005-06-os szinten stagnál. A beruházások, a fogyasztás lefagytak. Kegyetlen sors vár az esélytelenekre. Valami Bogár nevű közgazda Heti Válasznak adott interjúját olvastad-e? Szerinte a lakosság harmadának hajója már elment. Pár slukk és végük. A pigmeus látja ezt; csak nem beszélhet a valóságról, mert úgymond nem derülhet ki, hogy a rongyongyűlt népséget „ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így tesznek, akkor a többiek soha nem fognak célba érni”. Kedves, nem? Hja, és hallottad a legfrissebbet? A belügy javaslatát, miszerint a temetőkben ún. „szociális parcellákat” különítenek el, az lesz az egy szál nudiban elhunytak temetője! Akik fölmenőik temetési költségeit leperkálni nem tudják. Nos, ezek a páriák fizetési kedvezményben részesülhetnek, ha sajátkezűleg ássák ki gödreiket, vagy öltöztetik ünneplőbe halottaikat. Jó, mi? Engem jó mélyre áss, ne lássam, mi lesz ivadékainkkal! És akkor még 2006 őszének erőszakos államcsíny-kísérletéről, a förtelmes Horthy-kultuszról, a szélsőjobb pimasz támogatással történt felíveléséről nem is csaholtam…
 
Körülbelül itt, e szavaknál, sajnos, félbeszakadtnak hallottam a szomszéd asztalnál ülők – az utca kopott embereinek Tiborc panaszaihoz mérhető – beszélgetését, mert felálltak, fogták tálcáikat, távoztak. Gondolatmenetüket – persze, csak magamban – folytatni támadt kedvem, elvégre az utca embere vagyok én is, fikarccal se különb náluk.
 
Folytatom: jóllehet szabad választásokon nyertek a magukat konzervatív jobbnak hazudó kormánypártok, mihelyt azonban Orbán és kompániája a kizárólagos közhatalom megszerzése végett az addig hatályos Alkotmányt hidegre tette, legitimitásuk megszűnt. Azaz, mihelyt törvényeikkel lebontották a mindaddig működött hatalmi ágak – a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom – egymást egyensúlyban tartó, egymást kölcsönösen ellenőrző fék-ellensúly-rendszerét, a „törvényes puccs” végrehajtása gyakorlatilag befejeződött. Tudott, hogy demokráciában államcsínyt elkövetni még törvényes formában se szabad. Jogalap nélkül hivatkozik tehát Orbán az 52 százalékos választási győzelemre, mert a legitimitást übereli a jogállamiság, alkotmányosság magasabbrendű kritériuma. A sundán-bundán keresztülvitt „alaptörvénykezés” és maga az Alaptörvény ennélfogva semmis. Ha pedig semmis, úgy értelemszerűen az addig hatályos Alkotmányt kell közjogilag érvényesnek elfogadni, amíg az újabb, törvényesen megválasztott országgyűlés másként nem határoz. Igen, de az Alaptörvény közjogi érvénytelenségét, semmisségét csak egy jelentős többségű legitimációval rendelkező parlament deklarálhatja. E deklaráció viszont elképzelhetetlen a demokratikus bal- és jobboldal egyetakarása nélkül.
 
És ez az, ami kétségekkel töltheti el az utca embereit. Mert Orbán totális rendszerét – ha az általa kifundált törvény szerint kerül sor a választásra – megdönteni egy szétforgácsolt demokratikus ellenzék képtelen lesz. Hiába jelzi az Európai Unió – erre hivatott szervei, képviselői – hogy Magyarországon sérülnek az emberi jogok (a gyülekezési és szólásszabadság részleges érvényesülése még nem demokrácia!), hogy hazánk kormánya az Unió normáit sértő politikai és joggyakorlatot folytat; Orbánék számára fontosabb a már megszerzett kizárólagos közhatalom megtartása, és ebben palira vett választók százezrei támogatják. Hiába bizonyosság, hogy az ország jövőjét, modernizációját, a nemzet és kulturális öröksége megmaradását csak a föderáció felé tartó Unió biztosíthatja, nálunkfelé a választók tudatlanabbja még mindig inkább hisz a populista FIDESZ és a neonáci, antiszemita JOBBIK acsarkodó propagandájának, mint a nyugati lapvéleményeknek, amiket nem olvas. És legyint Barroso aggodalmas jelzéseire, Vivien Reading uniós biztos megállapításaira, Rui Tavaresre, a Velencei Bízottság és a Human Rights Watch jelentésére, vagy akár Kim Lane Shappele szakavatott véleményére.
 
Sokan azt se értik, „ezek a gyarmatosítók” miről beszélnek. Elhiszik, hogy a zsidók, a bankok, a tőkések akarják elfoglalni, kifosztani országunkat. Azt se tudják, hogy az Unió az ország által befizetett összegek többszörösét adja vissza felzárkózásunk támogatására.
 
Ugyanakkor tény, hogy Orbán totális rendszerét nem az Európai Unió, csakis a magyar választópolgárok szavazatai zúzhatják szét. Ehhez pedig a pártok olyan egységfrontja kell, amely képes közös listát, választókerületenként győzelemre esélyes közös jelölteket és közös miniszterelnök-jelöltet állítani és indítani a FIDESZ-KDNP és a JOBBIK jelöltjeivel szemben. Az utca kisemmizett embere csak remélni tudja, hogy erre késlekedés nélkül sor kerül.
 
A sikertelenség ugyanis előre borítékolható, ha a módfelett gyanús LMP-főnök, meg a 4K ettől elzárkózik, ha folytatódik az egyet nem értés, ha a szocialisták vonakodnak az Együtt 2014 PM pártformációval megállapodni, ha az utóbbi fanyalog minden együttműködéstől a Demokratikus Koalícióval (amint erről a MILLA-vezér oktondi kijelentései tanúskodnak), ha mindezekhez nem csatlakoznak a jobboldali demokraták (Bokros és pártja), Schmuck Andor szocdemei és a liberálisok (Kuncze és Fodor Gáborék); folytathatnánk a sort. Hisz a választópolgárok tömegeit külön-külön és együtt kell megszólítaniuk – és nem az utolsó pillanatban! – hogy felhívjanak: közös listájukra és közös jelöltjeikre szavazzanak a hazájukat, népüket és önmagukat féltők. Elég volt! Csúzdára kerül, aki ezt nem látja be. Megállapítható: az együttműködésnek eddig legkevésbé gátja a Demokratikus Koalíció – államférfi-kvalitásokkal rendelkező – pártelnöke, Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette: az egységfrontnak az ő személye se lehet akadálya; pártja Egyetem-téri demonstrációján ezrek előtt mondta: úgy véli, a választási pártszövetséget Bajnai Gordonnak kell összefognia. Magyarország történelmi esélyeit veszítheti, ha ez nem így lesz.
 
Búzás Huba
 
Forrás:kanadaihirlap.com

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu