Technika
Nagyot akar nyerni? Napelemet vegyen, ne állampapírt!
2013. április 09., kedd, 10:43 • Utolsó frissítés: 2013. április 09., kedd, 11:26,Szerző: hvg.hu
elenleg a hosszú lejáratú államkötvény még egy picivel jobb befektetésnek tűnik pénzügyileg a tetőre telepített szolárrendszernél, de az évi 7 ezer forintos differencia hamar elolvad, akár a hó.
Itt a döntés ideje a magyar lakosság számára is – feltéve, hogy van 1,6 millió befektethető forintja.
 
Németország, Olaszország, Spanyolország – és legutóbb Japán is 10-20 évre szóló, évi több tízmilliárd eurós támogatási vállalást tett a napelemes áramtermelés elterjesztésért. A hatás: csak Európában több, mint 50 ezer megawatt teljesítmény épült – kezdi bejegyzését a Megújulók-Másként bloggere.
 
A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, menetelt az ipari méretű hatékonyságnövelés, és az árak is lefelé mozdultak. Az íncsiklandóvá vált területre azonban a távol-keleti gyártók is felfigyeltek, és a dolgok mára nem egészen úgy alakultak, ahogy azt főként Németorszgában elképzelték. A gyilkos árversenyben az európai, főként a német gyártók állnak vesztésre; hiába a jobb minőség, ha a kínai és más távol-keleti gyártmányok az alacsonyabb árral letarolták és tarolják ma is a piacot. A Siemens és a Bosch kivonulása a piacról már annak tudomásulvételét jelentette, hogy a csata az európai gyártók számára elveszett. Az öreg kontinensen a telepített napelemek alig 20-25 százalékát gyártották "idehaza".
 
Az egyenlet másik oldalán viszont az állt 2012-ben Németországban, hogy egy 1 kW-os napelemes rendszer már kevesebb, mint 1800 euróért megszerezhetővé vált – és ez az alapvetően önellátásra berendezkedni hajlandó lakossági szegmens számára tette igazán kívánatossá az iparágat. Akinek háza van, annak a tetőn e célra felhasználható szabad felülete is van.
 
Ahogy az a megújuló energia magyarországi történetében nem éppen ritka eset: ebből az egészből itthon szinte semmit nem láttunk és éreztünk, mert a szolártechnológia elterjesztésében jóformán semmi nem történt. Mint oly sok esetben, a világ e téren is elment mellettünk az utóbbi években. A kormányzati politika mentségként gyakran arra hivatkozik, hogy így viszont a fogyasztónak a napelemes támogatások költségét sem kell fizetnie. Igaz, a német lakások minden elfogyasztott napos kWh után 15 forintot fizetnek. A magyar lakossági áram ára ma 46 Ft/kWh körül van – az megint más kérdés, hogy ebben a zömmel az állami tulajodonú MVM-től vett áram tényleges ára alig több mint 17 forint (a többi főként adó, járulék- és szállítási költség).
 
A blog szerint azonban éppen a mostanra kialakult helyzet az, ami a háztartások napenergiás termelését képbe hozza. A hivatkozott példa szerint az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistáján "kulcsrakész" 2 kW-os teljesítményű LG-rendszer (hálózatra visszatápláló struktúrával együtt) valamivel több mint 1,6 millió forintba kerül. Ha van ennyi pénze az embernek, akkor a beruházással évente kb. 2300 kWh-al kevesebb áramot kell fizetnie a villanyszámláján. Ha ezt a pénzt 15 éves államkötvénybe forgatja be, aminek ma 6 százalék a kamata, a blog szerint rosszabbul jár! Az állampapír évente 96 ezer forint kamatbevételt "termelne" a jelenlegi lakossági áramáron számolva viszont 105.800 forintot. És ha szőrösszívűen ebből még a rendszerkarbantartás éves átlagos költségét is levonjuk (a példa alapján ez 16.720 Ft), az éves hozam akkor is több mint 89 ezer forint.
 
Ha a politikusi energiamantrában és a szakmai közegben is elfogadott tézis igaz – miszerint az energiaárak hosszú ávon biztosan felfelé mozdulnak el az elkövetkezőkben – attól függően, hogy miként emelkednek majd az árak, a szolárrendszer a jelenlegi, évi 7 ezer forintos lemaradását is ledolgozza az állampapírral szemben. A blog szerint erre 2023 körül már biztosan sor kerül.
 
Forrás:hvg.hu 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu