Hitpercek

ÉDEN / Paradicsom – teremtés

A kifejezést sokszor halljuk: „édeni”, „az elvesztett Éden”, „édeni állapotok”.

Mi is volt az az Éden? Ha a Bibliát az első lapokon nyitjuk ki, máris az Édenben találjuk magunkat. Egy kertről olvasunk, ami földrajzilag valóságosan behatárolható, valahol az Eufrátesz eredeténél. Az elnevezés a sumér edinu, azaz sztyeppe, puszta szóból származhat. A szerző így alakítja át a puszta köznevet földrajzi névvé: kert az Édenben, a pusztában, az Éden kertje, majd az Éden maga lesz a kert. Ez a kert egy bővizű oázist sejtet. Más megközelítés szerint a héber éden, azaz gyönyörűség, állhat a kifejezés mögött.

Az Éden szóhasználatával mindig egy pozitív tartalmat kívánunk kifejezni: ideális körülmények, harmónia, egymásra találás, istenközelség, összhang önmagunkkal és egymással, gondoskodás, béke. Vagyis az isteni gondviselés mindenre kiterjedő jelképe, az ideális világ mintája.

Honnan van akkor a Paradicsom elnevezés? Amikor a Septuaginta született, a héberül írt Ószövetség görög fordítása (még Krisztus előtt), akkor ezt a kertet a paradeisos elnevezéssel illették. Ebből származik a mi paradicsom szavunk is.

Miközben ezen gondolkodunk, hihetetlen felfedezéseket tehetünk. Rá kell csodálkoznunk a Biblia gazdagságára, hiszen nem olvasmányokkal, leírásokkal, történetekkel találkozunk itt, hanem valamilyen üzenettel. Az olvasottak gondolkodásra késztetnek. A Bibliát nem lehet elolvasni, vagy kiolvasni. Ehhez bizony használati utasításra van szükség. Persze nem valamilyen rejtett kódokat kell keresnünk. Meg kell értenünk a kort, amelyben keletkeztek ezek az iratok. A szerzők is nagyon sok mindent elárulnak a szemléletükről, a világképükről. Amikor a teremtésről olvasunk, nem egy helyszíni közvetítéssel szembesülünk. Egy tanítói elbeszélés ez, ami nagy hitigazságokat fogalmaz meg. Ezeket kell megtalálnunk és megértenünk. Szó sincs itt természettudományos magyarázatról. Erre nem tart igényt a Biblia. Arról nem tanít semmit, hogyan alakult ki a világ mai formája. Hogy azt kutassuk, nem a Bibliát kell kézbe venni. A szerző leteszi a voksát amellett, hogy a világ, amely körülvesz, Isten teremtése, nem véletlenül állt elő. Arra utal, hogy otthonnak teremtette Isten, hogy az ő közelében otthon érezze magát az ember.

A megfogalmazott hitigazságok a következők: 1. Isten az idők kezdetén saját akaratából hozta létre a világot. 2. Isten a világ előtt már létezett. A világnak tehát van kezdete. 3. Istennek minden műve jó, amennyiben megfelel az isteni elképzelésnek. 4. Az egész teremtettség, az égitestek, növények, állatok, mind az ember hasznára vannak. 5. Az ember Isten képére és hasonlóságára teremtetett. Nem egy a többi teremtmény közül, hanem különleges módon hordozza Isten képét. 6. A nemek különbsége is Istentől származik. 7. Istennek célja volt a teremtéssel. 8. A teremtés hat napos felosztása kizárólag vallási célú, mint ahogy a teremtés történet is teológiai célú.

Egyedül az ember hasonló Istenhez. Kiemelte teremtményei közül: értelmet, szabadakaratot adott neki. Az a kép(!), mely szerint a föld porából teremti az embert, arra utal, hogy az ember teste anyag: só, vegyületek, elemek, egyéb, ami ha hiányzik, pótolni kell. Van azonban valami, ami az emberben nem anyag: ez a lélek. Ez az, ami Istenhez hasonlóvá teszi.

Az, hogy Isten leheli az emberbe az élő lélek leheletét, ez nem támogatja a fejlődéstörténetet, nem is cáfolja. Arról beszél, amit Isten nekünk ki akar nyilatkoztatni.

Az asszony megteremtése is egy kép. Isten elaltatta Ádámot, kivette az oldalbordáját és asszonyt formált. Ha valaki ebben tudományos magyarázatot lát, joggal mosolyoghat. A leírás a kor gondolkodását, hitvilágát tükrözi. Nem másról van itt szó, mint hogy „látta Isten, hogy nem jó az embernek egyedül lenni”, ezért alkot hozzá illő segítőtársat. Az „oldalborda” arra utal, hogy az asszony ugyanolyan ember, mint Ádám.

            Hogyan fogalmazhatnám meg ezt ma a tudomány nyelvén?  „A mai tudomány az anyagról, erőről, energiáról és azok kölcsönhatásáról beszél. Az anyag: energiasűrűsödés. Az anyag felbomolhat energiává, és az energia sűrűsödhet anyaggá. Az energiát – magasabb nézőpontból – akaratnak is nevezhetjük. Ha akarok valamit, energiát kell kifejtenem. Ez már fizikailag mérhető, mint erő-hatás. Isten akarja ezt a világot. Akarata erő, energia formájában jelenik meg, és az erő anyaggá sűrűsödik. Ma itt tartunk az atomfizika szerint. Így lehet a fizikát az áhítat szintjére emelni.” (Dr Gyökössy nyomán)

A Bibliának azonban nem is a teremtés kérdése a legfontosabb üzenete, hanem az igazi témája: Kicsoda Isten? Hol van, vagy hol nincs? Mit akar az Isten? Hogyan juthatok kapcsolatba vele? Úgy gondolom, a mai ember lelkében ezek a kérdések feszülnek. Próbáljuk meg e kérdések mentén együtt keresni a választ.  

Suhánszki István
lelkész



További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu