Kultur
"Az én fesztiválom"
Kocsonyafesztivál,irodalmi díj







Felnőtt vers kategória, első helyezett.






Mentovics Éva: Miskolci disznóságok

 

Visításra ébredt reggel

mindenki a környéken,

galamb, veréb, kékcinege

majd’ megdermedt röptében.

Vérfagyasztó volt a „sikoly”,

görcs állt be a vádlikba…

s mi oldja a böllér stresszét?

Néhány centnyi pálinka.

Mardosta a nyelőcsövet,

könnyezésre késztetett,

ám a csapat hősiesen

benyelte a készletet.

 

Mennybe ment a disznó lelke,

mázsás teste itt maradt,

amíg csak élt, folyton zabált,

amiatt lett ily dagadt.

Nem volt semmi nyavalyája,

nem lett csontos, szegletes;

lapockáján rezeg a háj,

futóműve termetes.

Tort ülünk, hát most miatta,

de nem sírva, nevetve,

s hurkájából, kolbászából

faljuk magunk’ degeszre.

 

Most, hogy lelkét kilehelte,

vére hullt el miértünk,

emlékére lám, a többi

részletre is kitérünk.

Előjáték volt ez csupán,

ami eddig megtörtént

(ám az ember többre vágyik

ily tapasztalt felnőttként).

Jót akartok szórakozni?

Irány hát a Fesztivál,

hol belakunk kocsonyával,

s jöhet majd az esti bál!

 

Koncertek és Tánchétvége;

remek swingek, szép polkák…

Nem kell más, csak kíváncsiság,

víg kedély és két jó láb.

Bálaszínház, kiállítás,

versenyfutás, koncertek,

Furmintkorzó, gasztro-party…

garantáltan ott leszek!

Lesz Miskolcon vígság, móka,

több, mint amit reméltek,

s ami lényeg, kocsonya is

mit ne mondjak? Temérdek.

 

Mert a disznók „hulltak” sorra,

kimúlt vagy egy kondányi,

s lehetett a fülért, bőrért,

farkincákért sort állni.

Perzselgetés, borotválás…

tiszta legyen, szőrtelen,

mert a „macsós” borosta biz’

húsételen förtelem!.

Ha időben hozzálátnak,

van remény, hogy lesz ebéd.

Világhírű főzőpárbaj

veheti majd kezdetét.

 

Húsok, bőrkék, csípős fűszer,

babérlevél, fokhagyma...

most a titkos fűszereit

minden szakács szórhatja.

Míg a tömeg ott sorjázik

kocsonyára vágyódva,

vizsla szemmel kémlel gyakran

pocsolyákba, árkokba,

fürkészi, hogy érkeznek-e

vendégségbe kis brekik,

kik az ételt régtől fogva

legendásan kedvelik.

 

Vígan telnek el az órák,

amíg fő az ízes lé.

Forralt bor meg sok jó program

teszi napunk’ színessé.

Ízlés szerint porciózva,

dermesztve és tálalva

kerül a sok díszes étek

asztalokra, sátrakba.

 

… Miskolc neve garancia;

minden évben jót ettem,

s tányéromban – mily szerencse -

egy béka sem volt jelen.

Nem brekegett fülsértően,

nem lesett a szemembe,

nem volt ott, csak jó kocsonya

- gusztusosan rezegve.

 

(2013. január 31.)



További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu