Kultur
Ebgondolat
2013 FEBRUÁR 15 10:07 DE.
Hiába nyújtotta Esti Kornél a zacskót,
jelezve, hogy a kutya nyomait fel kellene szedni, a békemenetes külsejű hölgy csak megvetően megrántotta a vállát, az ölébe kapta szerencsétlen, jobb sorsra érdemes uszkárját, és peckesen tovább vonult a béke és szeretet jegyében.
 
Esti csak állt ott a tehetetlenségtől megszégyenülten, próbálta leküzdeni a rá törő hányingert, és azon gondolkodott, honnan ismerős neki a szőrmekabátos emberalak.
 
Aztán felismerte: Ő AZ! Őt látta ordítozni a diáktüntetésen [az én pénzemből tanultok!, még nem tettetek le semmit az asztalra!, anarchisták!, felforgató agitátorok!...]! Őt látta fintorogva undorodni az aluljáróban melegedő hajléktalanoktól! Ő kínálja az éhségmenetelőket rummal, császárszalonnával, hólapáttal! Ő üldözteti el a rendőrökkel a kéregető koldusokat, amikor megtisztult lélekkel kilép a templom kapuján, a vasárnapi mise után! Ő utálja a cigányokat! Ő gyalázkodik vörös fejjel a melegfelvonulást védő rendőrök sorfala mögött! Ő védi hősiesen nemzetét a gyarmatosítóktól! Ő zsidózik dühödten!
 
Mikor ő lép bele a mocsokba, üvöltve káromolja a [hogy is mondta pontosan Parti Nagy Lajos] libezsibuzokomcsikat, Hoffmann Rózsához imádkozva, tanítsa végre móresre, hittannal, erkölcstannal, nádpálcával az egész, morális válságban dagonyázó csőcseléket!
 
És – vett mély levegőt Esti – ő csókol kezet meghatottan, könnyek között vezérének, ha közelébe jut!
 
Az indolens arrogancia fundamentuma a magát felsőbbrendűnek kikiáltók fanatikus szektájának hite, a kiválasztottak közé tartozás. Csak a saját törvényeit tekinti érvényesnek – az ő kutyája oda szarik, ahová akar. És talán érinthetetlennek hiszi magát.
 
Amíg valaki a hajára nem keni, amit a kutyája ott hagyott. – gondolta sötéten Esti Kornél.
 
Éry Balázs

 
Forrás:kanadaihirlap.com 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu