Kultur
Mesterhegedűk és hegedűkészítő-mesterek világtalálkozójára készülnek Budapesten
Rácz Pál a legelismertebbek egyike








Balogh Attila írja:
    (MTI-Press) - Dollármilliókat érő antik hegedűk és hiteles másolatokat készítő mesterek világtalálkozójára kerülhet sor Budapesten jövő tavasszal.

Elképzelhető, hogy néhány napra rendkívül értékes eredeti és másolt Stradivarik zengik majd be a magyar fővárost, akár úgy, hogy világhírű előadók szólaltatják meg őket egy nagy koncert keretében.
     
    Antonio Stradivari, a világ legnagyobb és legismertebb hegedűkészítője 275 éve halt meg 93 éves korában. Tudósok és kutatók ezrei azóta sem tudták megfejteni - még a legmodernebb technikák segítségével sem - annak titkát, hogy mi tette egyedivé és szinte utánozhatatlan hangúvá hangszereit. Van néhány tucat hangszerkészítő a világon, akik előtanulmányokkal, hosszú kutatómunkával, gyakorlással, majd szakértői zsűri előtt számot adva tudásukról megpróbálják a lehetetlent: egy hangzásában, méretében és megjelenésében is tökéletes Stradivari-másolatot készíteni.
    Ilyen megszállott hegedűkészítő mester Rácz Pál is, aki az olasz mesterektől is tanult ugyan, de nem Cremonában kapta diplomáját. Mégis a világ legelismertebb hegedűkészítőinek barátságát élvezi. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a Tibor Varga nemzetközi versenyen aranydíjat nyert, Cremonában és Pisognében pedig háromszor is dobogós helyen végzett: bronz és két ezüst érmet is szerzett a nemzetközi hegedűkészítő-olimpián antik hangszerek másolatai kategóriában.
    
Egy Stradivari lesz a minta
    
    Korábban elismert és neves muzsikusként bejárta a világot, beleértve a világ nagy hangszerkészítő műhelyeit. Tiszteletbeli tagja a 100 tagú Cigányzenekarnak is. Ma a hegedűkészítő mesterek között Európa egyik legnagyobb szaktekintélyének számít hangszerszakértőként is.
    A hangszerkészítők tavalyi olimpiájára a magyar mester fél éven át tartó munkával Gaspar De Salo, a bresciai iskola alapítója brácsájának, illetve Giuseppe Guarneri del Gesú hegedűjének a hiteles másolatát készítette el, és ezzel egy harmadik és egy negyedik helyet szerzett a versenyre regisztrált hétszáz hangszer közül. Az eredeti hangszereket is kezébe vehette, tanulmányozhatta japán kollégái jóvoltából.
    Mint az aranykoszorús mester az MTI-Pressnek elmondta, a Magyar Hangszerkésztők Szövetségével arra készülnek, hogy az olasz "hangszerfőváros" Cremona helyett jövőre magyar földön rendezhessék meg a kópiakészítő versenyt, miközben Budapest ad otthont a nemzetközi hegedűkészítő szövetség konferenciájának.
    A másolandó hegedű, amelynek tökéletes másolatát kell majd elkészíteniük a pályázóknak a megadott sablon és méretek alapján, egy 1703-ben készült, több mint ötmillió dollárt érő Stradivari lesz, amelyen jelenleg a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf, a Moszkvában 2010-ben megrendezett VI. Paganini Nemzetközi Hegedűverseny győztese játszik a chicagói Stradivari Alapítványnak köszönhetően.
    Rácz Pál felidézte, hogy a hegedűket, vonós hangszereket három nagy klasszikus mester, Antonio Stradivari (1644-1737), Andrea Amati (1505-1577) és Giuseppe Guarnieri del Gesú (1698-1744) alkotásai alapján készítik. Stradivari, a valaha élt leghíresebb hegedűkészítő a becslések szerint ezer mesterhangszert alkotott, közülük 650 maradt fenn, amelyek kivételes hangzásuk miatt igen nagy megbecsülésnek örvendenek a szólista hegedűművészek körében, míg a mintegy 200 Guarneriusból mára mindössze 90 maradt fenn.
    
A magyar hegedűkészítés létjogosultsága nyert megerősítést
    
    - Nemcsak a mesterhegedűkből, hanem a kézműveseiből is egyre kevesebb van már a világon, így Magyarországon is. Az egykori mesterek - a festőművészekhez hasonlóan - a háború után, aztán az 1956-os forradalomkor kivándoroltak Nyugatra, és ott öregbítették a magyar hegedűkészítők hírnevét, átörökítették tanítványaiknak a magyar mesterek nagy tradícióinak 200 év alatt felhalmozott tudását - jegyezte meg Rácz Pál, aki szerint mára mindössze talán 10-15 világszínvonalú hegedűkészítő él hazánkban, és egyre rosszabb, kilátástalanabb helyzetben.
    Elmondása szerint ha közintézmények, zenekarok, zeneiskolák jelentős értékben, közpénzből hangszert vásárolnak, azt minden szakértői garancia nélkül teszik. A magyar állam által fenntartott szimfonikus zenekaroknál, zeneoktatási intézményeknél lévő hangszerpark kezelése, állagmegóvása, nyilvántartása és gyarapítása nem megoldott. - Pontatlan vagy nem létező nyilvántartásokkal nem szavatolható, hogy a kiadott hangszer visszakerüljön a tulajdonoshoz - mondta, hozzátéve, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni nemzeti kincseink védelmére. (folyt.)
 
 
A hangszerkésztők jövőjét sötétnek látó magyar mester mindezek ellenére úgy véli, hogy a nemzetközi megmérettetéseken elért sikerekkel a magyar hegedű, a magyar hegedűkészítés létjogosultsága nyer megerősítést idehaza és határokon túl is. Elkötelezett, motivált és kreatív készítő a szakma szemében, akinek az egyénisége megjelenik hangszereiben, de úgy, hogy tiszteletben tartja azokat a hagyományokat, amelyeket az elődök megteremtettek. Közszereplőként formálni szeretné környezetét is, azt a közeget, amelyben él.
 
    
Igazi részese lehet a folyamatnak 
    
    Munkájában a japán kézművesség pontosságát és alaposságát tekinti alapnak, szem előtt tartva azt az egykori hagyományt, hogy a készítők gyakran az életükkel fizetettek hibájukért, ha az egykori szamurájoknak készített kardok nem voltak tökéletes mesterművek.
    Négy nyelven is remekül megérteti magát - hivatása miatt tanult meg olaszul is - a Zeneakadémia sarkán lévő műhelyébe betérő külföldi muzsikusokkal. Vallja, hogy a szakmai perfekció, a polihisztori tudás számára prioritás. A hangszerkészítés során segítő zenészbarátaitól is azt várja el, hogy birtokában legyenek annak a játéktechnikai és hangképzési tudásnak, ami egyszersmind alapja a továbbfejlődésnek is. - Ilyen módon az előadóművész valóban igazi részese lehet a folyamatnak, az alkotásnak - húzta alá.
    A Rácz Pál által készített hegedűkkel a világ sok országában neves szólisták, zenekarok, sztárok is játszanak. Számos alkalommal készített már olyan hangszert, amelyet jótékony célból árverésre bocsátottak beteg gyermekek, kórházak, közösségek megsegítésére. A Máltai szeretetszolgálat vezetője, Kozma Imre atya és Mága Zoltán hegedűművész segítségével az árverésből befolyt összegeket eljuttatták a rászorulókhoz.
 
 
Forrás:MTI 2012. szeptember 10., hétfő 9:10 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu