Technika
Drónok harca földön, vízen, levegőben - Csak úgy sereglenek a robotok
(MTI-Press) A felderítéstől a pokolgépek hatástalanításán át a támadások végrehajtásáig egy sor területen állítják csatasorba a katonai robotokat - ezáltal pedig újabb és újabb elemekkel gyarapodik a már most is meglévő, bonyolult erkölcsi dilemmák köre is.
A robotok iránti kereslet mintegy tíz éve kezdett igazán megélénkülni, azután, hogy az amerikai vezetésű erők elmozdították a hatalomból a tálibokat Afganisztánban.
 
    
Már minden francia katonára robotok vigyáznak
    
    Egy augusztusi kora délután történt, még 2008 közepén, hogy egy 100 francia ejtőernyősből álló felderítő egység néhány afgán és amerikai katona kíséretében rajtaütött egy hasonló méretű tálib csapaton Kabul közelében, az Uzbin-völgyben. Tíz francia katona esett el az egész éjszaka tartó harcokban - ez volt Franciaország legnagyobb vesztesége azóta, hogy 2002-ben katonákat küldött Afganisztánba. De mindez elkerülhető lett volna, ha akár csak egyetlen légi felderítő robot is segítette volna az egységet - állítja Gérard de Boisboissel, a francia hadsereg Saint-Cyr katonai akadémiájának katonai robotokkal foglalkozó szakértője.
    Igen sokan osztják az álláspontját, ami pedig ahhoz vezetett, hogy megszületett a döntés: Franciaország megújítja fegyveres erőit. Ma már a drónként emlegetett távirányítású légi járművek rutinszerűen kísérik még a legkisebb francia katonai egységet is.
    Messzebbre tekintve: a hadseregek és a titkosszolgálatok világszerte mindenféle - szárazföldön, tengeren vagy a levegőben működő - robottal felszerelik magukat. Átalakulóban van a hadviselés folyamata, és a jelek szerint mindez jobbára a Nyugat malmára hajtja a vizet. De egyre több bonyolult erkölcsi dilemmával is szembe kell nézni, ahogy tovább folytatódik a robotok mechanikai kialakításának fejlesztése, illetve elektronikus és digitális érzékelőik tökéletesítése. 
    Néhányan attól tartanak, hogy azokat a hihetetlenül fürge robotokat, amelyeket eredetileg hatalmas mennyiségű adat mobil adatgyűjtésére és feldolgozására fejlesztettek ki, túl egyszerűen lehet majd támadási célra használni. Mások pedig amiatt aggódnak, vajon meg lehet-e bízni a robotokban, amikor harc közben saját maguk hoznak meg döntéseket. 
 
Szitakötők, bolhák és kutyák
    
    Elképesztő a katonai robotok választéka mind formájukat, mind méretüket tekintve. 
    A DelFly nevű, szitakötő alakú őrző drón - amelyet a hollandiai Delft műszaki egyetemén építettek - például egészen apró: tömege nem éri el egy arany jegygyűrűét, és ebben már benne van a kamera is… 


DelFly
 
    A skála másik végén található az Egyesült Államok legnagyobb és leggyorsabb drónja, a 15 millió dollárba kerülő Avenger, amelynek a tesztelése a közelmúltban kezdődött meg Afganisztánban: repülőgép-hajtóművel szerelték fel, a szállítható hasznos teher - bombák, szenzorok stb. - elérheti a 2,7 tonnát, és mindehhez több mint 740 kilométer/órás sebességre képes.


Avenger
 
    A földi távirányítású szerkezetek választéka a teherautó méretűtől az egészen aprókig terjed. A wisconsini Oshkosh Defense által gyártott, TerraMax nevű robotkit képes alkalmassá tenni a teherautókat vagy a páncélozott katonai járműveket a távirányítású vagy az automatikus közlekedésre. És vannak az ördöngösen ugráló, mászó és futó parányi robotok, mint amilyen például a Boston Dynamics - a Massachusettsi Műszaki Egyetemből (MIT) kinőtt vállalkozás - három modellje.
    Egy gázdugattyú révén a Sand Flea (Homoki Bolha) úgy képes elrugaszkodni a földtől, hogy könnyedén beugrik az ablakon, vagy felszökken egy 9 méter magas ház tetejére. A biztonságos leszállást és a levegőben készülő filmek minőségi kivitelezését girostabilizátor segíti. Az 5 kilogramm tömegű szerkezet ezután a kerekein gördül tovább, amíg egy újabb ugrást nem kell végrehajtania: felfelé egy kis lépcsőn vagy éppen az utca túloldalán álló tetőre. 


Sand Flea
 
    A másik robot, a RiSE (nevében is utal funkciójára: felemelkedik, felszáll) hatalmas csótányra emlékeztet, és mozgáskor hat lábát használja: az ezeken lévő rövid szegecsekkel megkapaszkodva meredek falakon is fel tud mászni. 
    A sorban a legnagyobb az LS3 nevű robot: négy lába van, mint egy kutyának, tájékozódását számítógép segíti, és az embert követve - 180 kilogrammnyi teherrel megrakodva - mostoha terepviszonyok között is gyors vágtázásra képes. A fejlesztő cég szerint három éven belül éles helyzetben is be lehet majd vetni.


LS3
 
Barlangászok és aknaszedők
    
    A szárazföldi robotok iránti kereslet az amerikai vezetésű erők afganisztáni beavatkozásával kapott lendületet.
    Az Oszama bin Ladenre és az al-Kaida harcosaira vadászó katonák előszeretettel küldték felderítésre az okos szerkezeteket a Hindukus barlangjaiba. A távvezérlésű földi drónok rendkívül hasznosnak bizonyultak a házi készítésű útszéli pokolgépek felderítésében és eltávolításában is mind az afganisztáni, mind az iraki, mind más háborús körzetekben. 
    A Visiongain nevű piackutató cég számítása szerint idén a világon összesen 689 millió dollárt fordítanak szárazföldi robotokra. A tíz legnagyobb vásárló ország közül kiemelkedik az Egyesült Államok, jócskán lemaradva tőle Izrael áll a második helyen, utánuk pedig Nagy-Britannia, Németország, Kína, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália, Franciaország és Kanada következik. 
 
Hirdetés:katt

 
És persze léteznek robotok eldobható változatban is. A Scout XT Throwbot olyan, mint egy kétfejű kalapács, amelynek mindkét végére kereket szereltek, tömege akkora, mint egy kézigránáté, vagyis könnyedén keresztül lehet dobni egy üvegablakon. A keréken lévő szegecsek segítségével meredek felületen is képes megkapaszkodni. Februárban az amerikai hadsereg 1100 darab Scout XTS-t rendelt, összesen 13,9 millió dollárért. Egy másik változatot az amerikai haditengerészet számára fejlesztenek; ez a kis vízi robot mágneses kerekeinek segítségével képes felmászni a hajó oldalán, és így juttatható a fedélzetre.


Scout XT
 
    Ezek a technológiák azonban nem mindenben képesek valódi előnnyel szolgálni. Az Egyesült Államok haditengerészeténél idén indul az LS3 - a négylábú teherhordó robot - tesztelése, amelyet úgy terveztek, hogy sziklás talajon is szilárdan álljon a lábán, és még feldönteni is nagyon nehéz. De a benzinmotor, amellyel működik, olyan hangos, mint egy fűnyíró. 
    "A táliboknak ennél sokkal kifinomultabb eszközük van - jegyezte meg némi malíciával a The Economist című brit magazinnak nyilatkozva egy, korábban a francia hadseregben szolgáló hadnagy. - Az ő öszvéreik igen csendben eszik a füvet..."
 
Ingoványos talajon a háború?
    
    Van egy nagyobb gond is: a nagy teljesítményű katonai robotokat csatasorba állító országok hajlamosabbak lehetnek arra, hogy támadásokat indítsanak, hiszen a drónok védik a katonákat, megnövelve esélyeiket a sikeres harcra. A távirányítású gépek használata valójában ügyes politikai húzás, hogy a hadsereg meg tudja vetni a lábát idegen földön. 
    Az elmúlt nyolc év során a tényfeltáró újságírók londoni irodájának adatai szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szervezte dróntámadásoknak már több mint 2400 ember - köztük közel 500 civil - esett áldozatul Pakisztánban. A technológiai fejlődés ugyanakkor a jelek szerint hozzájárult a támadások gyakoriságának növekedéséhez is: míg 2005-ben még csak háromszor intézett ilyen támadást pakisztáni célpontok ellen a CIA, tavaly már 76 bevetésben vettek részt a pilóta nélküli gépek.
    A hagyományos harcászat szabályzatai előírják, hogy a tűzparancsot csak ember hozhatja meg, de ezt a korlátozást mind több irányból igyekeznek felpuhítani. A védelemmel foglalkozó szakértők már azt mérlegelik, vajon mi lenne, ha egy drón saját elemzésére hagyatkozva döntené el, mikor kell tüzet nyitnia. Az amerikai fegyveres erők számára készült 2009-es jelentés szerzői szerint az emberek egyre kevésbé vesznek részt majd közvetlenül a harcokban, feladatuk sokkal inkább a felfegyverzett robotok tevékenységének ellenőrzése lesz. Az egyre tökéletesebb mesterséges intelligencia előbb-utóbb azt eredményezi, hogy a gépek hozhatják meg a döntéseket harci helyzetekben, amennyiben a jogi és etikai kérdéseket meg lehet oldani.
 
Ha egy drón jól értelmezi a törvényt… És ha nem?
    
    Ugyanebben a témában tavaly a brit védelmi minisztérium is kiadott egy jelentést. 
    Annak érvelése szerint ha a drón ellenőrzési rendszere megfelelőképpen értelmezi a fegyveres konfliktusokról rendelkező törvényt (alapvető fontosságú a katonai beavatkozás; érvényesülnek az emberiességi, arányossági szempontok; megvan a képesség a különbségtételre katonai célpontok és civilek között), az általa indított támadások kiállhatják a jog próbáját. Természetesen egy ilyen rendszer vizsgálata és hitelesítése igen nehéz, de a jelentés szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy "ahogy egyre érettebbé válnak a technológiák... a döntéshozóknak minden új rendszer esetében már a beszerzési ciklus igen korai szakaszában tisztában kell lenniük az esetleges jogi problémákkal."
    A katonai célú légi, szárazföldi és tengeri drónokból pedig egyre több lesz a világon. "De a harcászati robotikának is megvan a maga Achilles-sarka" - jegyezte meg Emmanuel Goffi, a francia légvédelmi akadémia szakértője. Szerinte ahogy mind önállóbbá válnak a robotok, egyre nehezebb lesz azonosítani az esetleges baklövésért felelős emberi közreműködőket - legyen szó a robot programozójáról, tervezőjéről, gyártójáról, a harci körülmények között felügyelő személyzetről vagy a felettesekről. 
    "Ha azonban egy bekövetkező, végzetes hiba széles körű publicitást kap, az ezáltal keltett elsöprő felháborodás megállíthatja a robotok gyors menetelését. De csak ez az egy fejlemény lenne képes rá" - szögezte le a szakértő.
 
 
Forrás:MTI 2012. augusztus 29., szerda 9:11 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu