Technika
Szereted, ha mindent tudnak rólad? - Útelágazás előtt az online reklám
(MTI-Press) - A felhasználók online viselkedésére vonatkozó információk két szempontból is igen különlegesek: fizetni kell értük, és megszerzésük módja állandóan vitákat gerjeszt.
A klasszikus aforizma szerint a reklámköltések fele biztosan kidobott pénz - viszont senki sem tudja, hogy melyik az a fele, amelyik veszendőbe megy.

Az internet korában ugyanakkor - legalábbis elméletileg - jelentősen csökkenhet a céltalanul elfecsérelt összeg aránya.
     
"Viselkedési" jellegű hirdetések
    
    Az erre szakosodott cégek figyelik, mit keres, mire kattint, miről mond véleményt valaki online, és ehhez társítják azokat a "viselkedési" jellegű hirdetéseket, amelyekre a leginkább vevő lehet az adott internetező.
    Az elmúlt időszakban három nagy horderejű üzletkötés - és az ezáltal támadt szakmai vita - is jelezte, hogy mekkora értéket tulajdonítanak a hirdetők (és szoftverbeszállítóik) az ilyen szofisztikált információknak.
    A sort az Oracle nyitotta: május 23-án bejelentette, hogy 300 millió dollárért felvásárolta a Vitrue nevű céget, amely a közösségi média területén nyújt marketingtámogatást megrendelőinek, majd alig két hét múlva már a Collective Intellect (beszédes a név: Kollektív Értelem) bekebelezéséről adott hírt. Utóbbi akvizíció ellenértékét nem lehet tudni, de azt igen, hogy a cég a Facebook- és Twitter-bejegyzések elemzésére szakosodott - azt értékeli, miként nyilvánulnak meg ott a felhasználók bizonyos vállalatokról.
    Egy nappal korábban viszont a közösségi média területe iránt vastagon elkötelezett Salesforce.com csapott le - 689 millió dollárt fizetve érte - a Buddy Mediára, amely éppen az Oracle által megvásárolt Vitrue versenytársa. A Buddynak a Radian 6-hoz kell illeszkednie, amelynek a Collective Intellecthez hasonlóan a közösségi média figyelése a területe, és amelyért a Salesforce tavaly fizetett ki 326 millió dollárt. 
    
Do not track (DNT) - alapértelmezésként
    
    Mindezek kapcsán újra fellángoltak a régóta tartó szakmai viták az alapvető kérdésekről. Feltételezhetik-e a hirdetők, hogy a felhasználók szívesen fogadják, ha állandóan a nyomukban vannak, és "testre szabott" hirdetésekkel bombázzák őket? Van-e kifejezett engedélyük a hirdetőknek erre a tevékenységre? Persze akad, aki rá sem hederít arra, hogy "szaglásznak" utána, miközben ő éli online életét; akadnak azonban olyanok is, akiket ez alaposan feldühít.
    2010 decemberében az amerikai Federal Trade Commission (FTC, Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) azt javasolta, hogy egészítsék ki a böngészőket a "Ne kövess!" ("Do not track" - DNT) opcióval, így a felhasználóknak módjuk lenne közölni a hirdetőkkel: nem szeretnék, ha nyomon követnék online életüket.
    A Firefoxba, az Internet Explorerbe és az Apple Safarijába már belekerült a DNT, a Google-féle Chrome-ba pedig várhatóan az év végéig építik be. Idén februárban az FTC és a kereskedelmi marketingszervezetek konzorciuma, a Digital Advertising Alliance (DAA - Digitálisan Hirdetők Szövetsége) egyetértett abban, hogy az iparágnak neki kell látnia megtalálni a megfelelő választ a DNT-kérések által felvetett új helyzetre. Az Európai Unióban egy új jogszabály előírja, hogy a weboldalaknak engedélyt kell kérniük a felhasználók online viselkedésére vonatkozó adatokat gyűjtő "cookie"-k felhasználása előtt.
    A sort a Microsoft nyitotta május 31-én. A redmondi cég bejelentésének értelmében az Internet Explorer 10-es változatában - amely az új operációs rendszerrel, a Windows 8-cal egyszerre jelenik meg - a DNT már alapértelmezett lesz.
 
Van, aki elborzad, és lesz, aki fittyet hány
    
    A hirdető cégek elborzadtak a hír hallatán: az emberek zöme ugyanis ragaszkodik az alapértelmezett beállításokhoz, és nem bajlódik az átkapcsolgatással. Vannak persze már most is olyanok, akik használják a DNT-t, ha viszont eleve ki van kapcsolva a követés, akkor lehetetlen a felhasználók nyomába eredni.
    Bob Liodice, a DAA egyik csoportja, az Association of National Advertisers (Nemzeti Hirdetők Szövetsége) vezérigazgatója a The Economist brit magazinnak nyilatkozva leszögezte, hogy a felhasználók kerülnek rosszabb helyzetbe, ha az ágazat nem képes információkat gyűjteni a preferenciáikról. Nem lesz ugyanis kevesebb a hirdetés, amellyel találkoznak, viszont azok kevésbé releváns, kevésbé célzott hirdetések lesznek.
    Az egyelőre még nem világos, hogyan reagálnak majd az új helyzetre a hirdetők. A DNT-jelzés ugyanis nem kötelez senkit sem arra, hogy felhagyjon a felhasználók nyomainak követésével, bár néhány vállalat (köztük a Twitter) ígéretet tett erre. Mivel lehetetlen megmondani, hogy valaki valóban kifejezetten tiltakozik a testre szabott hirdetések ellen, vagy pedig csak a Microsoft-féle alapértelmezett beállítás érvényesül, lehetnek olyan cégek, amelyek figyelmen kívül hagyják majd a DNT-jelzést.
    
Tényleg ilyen egyszerű volna a dolog? 
    
    Az sem világos, hogy miért a Microsoft lépett egyedül. Végül is nekik szintén van hirdetési üzletáguk, amelyiknek eleget kell tennie a DNT-kéréseknek, de azt még ki kell dolgozniuk, hogy mindezt miként valósítsák meg.
    Ha viszont a Google felingerlése a cél - amely szinte teljes egészében a reklámból él -, akkor arra valami más eszközt kell választania a Microsoftnak: nincs ugyanis garancia arra, hogy az alapértelmezés szerinti DNT normává válik. 
 
Hirdetés:katt

 
Mi több, a DNT-től mint alapértelmezéstől aligha várható, hogy az jelentős szerepet játszik majd a Windows 8 értékesítéseiben, bár a redmondi cég számít arra, hogy néhány más termékének a megítélése kedvezőbb lesz ezáltal a Google-lal összehasonlítva.
 
    Brendon Lynch, a Microsoft adatvédelemért felelős igazgatója egy blogbejegyzésében úgy fogalmazott: "Úgy véljük, hogy a felhasználóknak nagyobb kontrollra van szükségük." 
    Tényleg ilyen egyszerű volna a dolog? - teszi fel a költői kérdést a The Economist.
 
 
 
Forrás:MTI 2012. augusztus 22., szerda 9:11 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu