Technika
Hajsza a limai kincs után - Rejt-e valamit az őserdő mélye?
(MTI-Press) - Franklin D. Roosevelt amerikai elnöknek, Sir Malcolm Campbell gyorsasági világcsúcstartónak és Errol Flynn filmsztárnak nem sikerült, de most egy angol kutató talán ráakad arra a mesés arany- és ezüstkincsre, amelyet kalózok rejtettek el valahol, egy csendes-óceáni kincses szigeten.
Shaun Whitehead a Costa Rica partjaitól mintegy 500 kilométerre lévő Kókusz-szigetre vezet expedíciót, mert feltételezi, hogy ott található a limai kincs - a világ legmesésebb, elveszett kincse.

 A 160 millió angol font értékűre becsült prédát egy brit kereskedő, William Thompson kapitány szerezte meg 1820-ban, miután rábízták, hogy vigye Peruból Mexikóba. Állítólag a csendes-óceáni szigeten rejtette el, ahonnan azóta se került elő.
    Az eredeti leltár szerint a szállítmány113 arany vallási szoborból, egy életnagyságú Szűz Máriából, 200 láda drágakőből, 273 drágaköves markolatú kardból, 1000 gyémántból, színarany koronákból, 150 serlegből, valamint arany- és ezüstrudakból állt.
    A Kókusz-sziget, amelyről állítólag Robert Louis Stevenson a Kincses szigetet mintázta, lakatlan, és Costa Ricához tartozik. A háborítatlan természet és a változatos élővilág miatt felkerült az UNESCO világörökség-listájára. A mintegy 18 hónapon át zajló tárgyalások eredménye lett az, hogy Shaun Whiteheadnek engedélyezték ott a kutatást.
    
Kalandorok és kutatók egész sora 
    
    Bár hivatalos expedíció már több mint egy negyed százada nem járt a szigeten, Whitehead a limai kincs nyomába eredő neves kalandorok és kutatók egész sorához csatlakozhat. 
    Közéjük tartozik Franklin Delano Roosevelt, aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok elnöke, és egy barátjával járt 1910-ben a szigeten. "Csoporttag" a gépkocsival és motorcsónakkal is gyorsasági világrekordot beállító, ezért lovaggá ütött brit Sir Malcolm Campbell is, aki az 1920-as években tett kísérletet a kincs megtalálására, és Errol Flynn amerikai filmsztár, aki az 1940-es években kutatott, de ugyancsak eredménytelenül. Az egyik kincsvadász, a német August Gissler 19 évig élt a Kókusz-szigeten, és hajszolta a mesés kincset, de csak hat aranyérmét talált.
    Whitehead csapata azonban korábban sosem használt eszközökkel érkezik. Az expedíció vezetője azt is meghatározta, hogy melyek azok a helyek, amelyekre az erőfeszítéseket koncentrálni kell. 
    "Figyelembe véve a kincs nagyságát, megállapítható, hogy túl nehéz volt ahhoz, hogy tengerszintről valahová a magasba vigyék. A róla keringő legendák is barlangokra utalnak. Kihagyhatjuk azokat a helyeket is, ahol mások már kutattak, például a parti részeket. Persze ez nem olyan, mintha egy térképen beikszelnénk egy helyet. Némi logikára van szükség ahhoz, hogy megállapítsuk, melyek a számba jöhető helyek" - fejtette ki a The Daily Telegraph című lapnak Whitehead, aki korábban a gízai piramisok belső járatait próbálta felfedezni. 
    
Kígyószerű robot 
    
    A kutatás a sziget négy, a látogatók által a leggyakrabban használt öble körüli területekre fog koncentrálni. 
    A csapat egy kis pilóta nélküli helikoptert is használ, amely a kilenc négyzetmérföldes sziget fölött repülve kamerájával felvételeket készít, amelyekből számítógéppel három dimenziós ábrázolás alkotható. Egy kígyószerű robotot is bevetnek, amely radarberendezésével tizennyolc méter mélységig képes feltárni a földben rejlő üregeket. Vizsgálatának eredményét a három dimenziós ábrázoláshoz hozzáadva beazonosíthatják az esetleges föld alatti barlangokat.
    Ha ezzel megvannak, a csapat tagjai speciális fúróberendezéssel, amely több tíz méter mélyre képes lehatolni, lyukat fúrnak a barlangba, és egy kamerát bocsátanak le, hogy körülnézzenek, mi van odalent.
    A tíznaposra tervezett expedíció kiterjedt régészeti, geológiai és ökológiai vizsgálatokat is végez, mivel nem a kincs feltalálása az egyedüli célja. Nem véletlen, hogy a tizenöt fős csapatban helyet kaptak a Costa Rica-i Egyetem és a természettörténelemmel foglalkozó német Forschungsinstitut Senckenberg kutatói is: a szigeten, amely állítólag ihletője volt a Jurassic Park című könyvnek és filmnek is, több száz ritka állatfaj él.
    "Ez egy tudományos vizsgálat, amelynek a régészeti, geológiai és biológiai diverzitással kapcsolatos része is van. A korábbi próbálkozásoktól eltérően mi nem fogunk nagy lyukakat vájni, és nem végzünk semmilyen rombolást. A sziget igazi kincse a természeti szépség. Ha bármi egyebet találunk, az ráadás lesz" - nyilatkozta Whitehead.
    A kutatócsoport maga finanszírozza a munkálatokat, bár remélik, hogy egy televíziós társaság magára vállalja a költségek egy részét. A novemberig tartó esős évad után utaznak a Kókusz-szigetre.
    Ha megtalálják a kincset - vagy annak egy részét - átadják a Costa Rica-i hatóságoknak, és csupán némi díjra tartanak igényt.
    
"Trezorként" használta a szigetet 
    
    A limai kincset annak idejét a perui spanyol hatóságok gyűjtötték össze, és a lázadástól tartó alkirály, José de la Serna William Thompson kapitányra bízta, hogy vigye az ugyancsak spanyol gyarmat Mexikóba.
    Miután a Mary Dear hajó elhagyta Callao kikötőjét, Thompson és alattvalói megölték az alkirály hat emberét, és a Kókusz-szigetre mentek, ahol elrejtették a kincset. Nem sokkal később egy spanyol hadihajó elfogta őket, és a kapitány és az első tiszt kivételével mindenkit kivégeztek kalózkodásért. 
    A két életben maradt azt ígérte a spanyoloknak, hogy megmutatja, hol dugták el a kincset, de miután újból partra szálltak a Kókusz-szigeten, bemenekültek az erdőbe. Állítólag egy évvel később egy arra haladó hajó vette fel őket, de a kincs nélkül. 
 
Hirdetés:katt

 
A Costa Rica-i hatóságok érthetően távol akarják tartani a kincsvadászokat a szigettől, és Whitehead expedícióját is csak azért engedélyezték, mert tudományos vizsgálatokat is végez. A hivatalos engedély szerint ha a kutatók megtalálják a kincset, azonnal értesíteniük kell a hatóságokat.
 
    A limai kincs állítólag nem az egyetlen, a Kókusz-szigeten elrejtett zsákmány. 
    Egyes források szerint Bennett Graham XIX. századi brit kapitány 350 tonna, spanyol hajókról zsákmányolt aranyat dugott el ugyanott, és "trezorként" használta a szigetet Benito "Véres Kard" Bonito, az ugyancsak XIX. századi portugál kalóz is.
 
 
Forrás:MTI 2012. augusztus 16., csütörtök 9:15 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu