Technika
Soha többé élelmiszerhiány?
Forgács Gábor, a Missouri Egyetem professzora állítja, közel áll ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, a kereskedelemben is egykor elérhető hús állítson elő laboratóriumi körülmények között.












Szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy lenne-e egyáltalán kereslet a termékre.
 
Laboratóriumban fejlesztett hamburger. Úgy hangzik, mint egy science-fiction film? Egészen mostanáig így is volt, azonban annak a lehetősége, hogy laboratóriumban előállított hús jelenjen meg a boltok polcain, közelebb van, mint gondolnánk. A szintetikus, vagy lombikhúst élő állatokból kinyert őssejtekből állítják elő izomszövetté növesztve azt a laboratóriumban. Ez elviekben teljes mértékig fogyasztható az emberi szervezet számára. Azonkívül, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető lenne az állatok megölése, még a hús előállításának káros környezeti hatásait is csökkenteni lehetne. A mesterséges hús előállításának technológiája nagyjából az előző század közepén alakult ki - az Egyesült Államok repülésügyi és űrhajózási hivatala (NASA) próbált húst fejleszteni saját asztronautái számára - mégis az ehető és megfizethető termék a mai napig távoli álom maradt. Az is kérdéses, hogy a fogyasztók vajon elfogadnák-e a tenyésztett állatok helyettesítőjeként.
 
HIRDETÉS:katt

 
 
Egy amerikai tudós álltja, soha nem állt még ilyen közel ahhoz, hogy áttörést érjen el. S mi több, hiszi, hogy lenne piaca az általa "fogyasztható biomatériának" nevezett terméknek. A magyar származású amerikai kutató, Forgács Gábor szövetek és szervek előállításán dolgozik az Organovo projekt keretében. A biofizikus rájött, hogy ugyanezen technológiával, a háromdimenziós bionyomtatással, mellyel emberi szerveket és szervrészeket pótolnának, akár emberi fogyasztásra alkalmas húst is elő lehetne állítani. Ő az első tudós az Egyesült Államokban, aki szövettenyésztéssel húst hozott létre, s a nyilvánosság előtt meg is ette azt a 2011-es Tedmed orvosi konferencián. Vállalata, a Modern Meadows (avagy modern legelők) számos befektetőt vonzott már tavalyi megjelenése óta, köztük az amerikai mezőgazdasági minisztériumot is.
Kezdetekben a mesterséges hús nagy valószínűséggel luxusterméknek fog számítani, jelenleg 125-395 dollár - átszámítva 30-90 ezer forint - kilogrammonként. "Első megjelenésekor nem a tömegeknek fog szólni ez a termék, hanem a környezettudatos emberek számára, és azoknak, akik etikai okokból nem esznek húst" - teszi hozzá a magyar tudós.


Bioprinter
 
Nem Forgács Gábor az egyetlen, aki mesterséges hús előállításán munkálkodik. Mark Post, a Maastrichti Egyetem professzora által vezetett holland kutatócsoport impozáns bemutatót ígér az év végére, ahol a főszereplő a szintetikus hamburger lesz. "Nem lesz olyan egyszerű, ahogyan egyesek képzelik" - mondja Forgács Gábor, aki nem óhajt versenyezni. Sőt, annyira nem, hogy az általa előállított, első mesterséges hús bőr lesz. "Bizonyos tekintetben nagyon hasonló termék, de nem olyan vitatott és nem igényel olyan szabályozást, mint a fogyasztásra alkalmas hús" - magyarázza. A magyar tudós szerint a húselőállításban az a legbonyolultabb, hogy pontosan úgy nézzen ki, olyan íze legyen és olyan érzést adjon, mint a tenyésztett állatok húsából készült étel. "Hogy milyen lesz a végeredmény, nehéz megjósolni. Az egyik gondolat az, hogy egy állati fehérjén alapuló nyersanyag lesz - egy olyan termék, amely összetételében megegyezik a sima hússal, s amelyet krémekhez, fasírthoz lehet felhasználni" - fejti ki a biofizikus. "Vegyük a liszt példáját. Magában nem fogyasztjuk, hisz nem valami ízes, de közben több ezerféle ételt eszünk, amiben benne van, s ami nagyon finom. Hogy ez lesz-e a fő alkalmazási területe a lombikhúsnak, nem tudom, de határozottan effelé szeretnék tartani" - szögezte le Forgács.
 
A biofizikus úgy véli, a mesterséges hús létszükségletté válik, mivel a világ már képtelen megbirkózni a húsiparral, az nem fenntartható. Az állattartás körüli aggodalmak - sok haszonállatot tartanak kis területen -, valamint a tenyésztéssel járó víz-, és legelőhasználat, állati hulladék és üvegház-hatású gázak keletkezése az egyik legjelentősebb környezeti problémát okozzák a világon. Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért az állattenyésztés felelős, a hús utáni kereslet az elmúlt negyven év során a duplájára emelkedett. Az oxfordi egyetem tavalyi becslései alapján a lombikhús előállítása közben 78-96 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz keletkezik, mint az Európai Unióban hagyományosan előállított hús esetében. Ráadásul 99 százalékkal kevesebb föld-, és 82-96 százalékkal kevesebb vízhasználatot igényel.
 
"A húsgyártás játékszabályai jelentősen megváltoztak az elmúlt száz év során. Egyszerűen nem fenntartható. Az erőteljes, intenzív állattenyésztéssel tönkretesszük a bolygót. A szántóföldek hetven százaléka, így vagy úgy, de állatokhoz kapcsolódik: vagy legelőként, vagy takarmányföldként. Hamarosan kifogyunk belőlük" - figyelmeztett a magyar tudós. Hozzáteszi: változásra van szükség, ők újító szellemben dolgoznak. "Nem lesz teljesen ugyanaz, de költséghatékonyabb és kevésbé környezetszennyező lesz" - hangsúlyozza.
Már csak az a kérdés, az emberek elfogadják-e majd a laboratóriumi hústerméket? Neil Stephens, a Cardiff Egyetem szociológusa a lombikhús megítélését tanulmányozza a technológián dolgozó kutatók megkérdezésével. 
 
"Ez igazi hús, vagy valami más" - teszi fel a kérdést a szakember. "Néhányan azt akarják, hogy igazi hús legyen, s úgy azonosítják, mint bármely más hagyományosan előállított húst. Néhányan azt gondolják, jobb úgy tekinteni rá, mint egy új húsfajtára, és így el tudják fogadni, hogy kicsit máshogy néz ki, és más az íze is. Aztán van egy kisebbség, aki szerint húspótlékról van szó, nagyon hússzerű, de mégsem az" - elemezte az eredményeket Stephens. 
 
Amíg a termék nem elérhető az átlagembernek - nem láthatják, szagolhatják, ízlelhetik-, felesleges vitát nyitni arról, hogyan is rangsorolnák azt a későbbiekben - állítja a szociológus, aki éppen ezért a terméken dolgozó tudósokat interjúvolta meg első körben. "Ha végre piacképes lesz, akkor sem kerül ki nagy tételben - nem fogjuk a szupermarketek polcain látni tömegével. Időre lesz szükség, mire elfogadják" - fűzi hozzá Stephens. Szerinte maguk a lombikhúson dolgozó tudósok is csekély jelentőségűnek tekintik saját kutatásukat, s azért küzdenek, hogy a szintetikus húst valóságként fogadják el. Bármi is lesz a végeredmény, a mesterségesen, laboratóriumban előállított hús már nem a képzeletbeli világ része. "Nem kérdés, hogy valaki nagyot fog durrantani, s ha mi leszünk azok, hát még jobb" - reménykedik Forgács Gábor.
 
Ételek, melyeket egykor ettünk
 
- Az ókori görögök reggelije borba mártott kenyér volt
- Az ókori rómaiak imádták a garumot: a hosszú ideig sós vízben és napon erjesztett hal belsőségeiból kinyert levet, amely a mártások alapanyaga volt
- A Tudor-ház idejében (1485-1603) az Angol Királyság étlapján szinte mindennap szerepelt a nyárson-sült delfin
- VIII. Henrik angol király alatt a bálokon pávát, kócsagot, delfint és sirályt is felszolgáltak
 
Pintér Mónika /

Forrás:nepszava.hu
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu