Sport
Veszélyes sport a hegymászás - Kereskedelmi és piaci nyomásnak kitett iparággá vált
(MTI-Press) - Az elmúlt egy év a komoly hegymászók számára a legjobbak és egyben a legrosszabbak közé tartozik.
Még decemberben a 15 éves amerikai Jordan Romero feljutott az Antarktiszon emelkedő, 4897 méter magas Vinson Massifra, és ezzel ő lett a legfiatalabb,

aki mind a hét kontinens (Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália és Óceánia, Antarktisz) legmagasabb hegycsúcsát megmászta. Ezt a teljesítményt jelenleg 348-an mondhatják magukénak. Pár hete azonban egyetlen hétvégén négy hegymászó halt meg a Mount Everestről lefelé ereszkedve, mert elromlott az idő, miközben több száz ember ostromolta a világ legmagasabb hegycsúcsát. Június közepén pedig egy tapasztalt hegymászó, aki egyedül akart feljutni az oregoni Mount Hood déli oldalán, több mint háromszáz métert zuhant, és szörnyethalt.
  
    
    A halálesetek kapcsán ismét felvetődött, hogy a Csomolungma legmagasabb táborában, ahol kevés az oxigén, és amely fölött jeges és veszélyes terep húzódik, sokszor túl nagy a zsúfoltság. A mászók több helyen csak egyesével haladhatnak, ami súlyos késéseket idéz elő rendkívül nagy magasságon, megnövelve a fagyásnak és az oxigénkészletek kimerülésének a veszélyét.
    
Életét kockáztatva folytatni kell az utat 
    
    A hegy- és sziklamászás mindig is nagyon kockázatos sportnak számított. A kérdés az, hogy most, amikor az emberek gazdagabbak, a bolygó összezsugorodni látszik, a kaland pedig árucikké válik, nem ragadtatják-e el magukat túlságosan egyesek, csupán az izgalom kedvéért kockára téve testi épségüket, sőt életüket? Nem kellene-e a biztonság javítása érdekében a hatóságoknak szigorúbb szabályokat felállítani?
    A XIX. században a hegymászókat a fegyelem, az önmegtartóztatás, az együttműködés és a romanticizmus nemes elvei vezérelték. Amikor az 1920-as években George Malloryt, a Mount Everest egyik korai felfedezőjét megkérdezték, hogy miért akarja megmásznia 8848 méter magas csúcsot (amely végül megölte), azt felelte: "Mert ott van".
    Ez az érzés másokat is könnyen a hatalmába tud keríteni, és ezért a sport mára kereskedelmi és piaci nyomásnak kitett iparággá vált. Megfelelő díj ellenében vezetett túra keretében fel lehet jutni a világ legmagasabb csúcsaira.
    Pemba Janbu Sherpa hegyi vezető, aki összesen tizenhat Mount Everest-expedícióban vett részt, azt mondja, hogy amikor a mászási körülmények elromlanak, haladéktalanul figyelmezteti ügyfeleit a várható veszélyre, ám azok hajlamosak rá, hogy emlékeztessék őt: ötvenezer dollárt fizettek a nagy kalandért... A fejéhez vágják, hogy "azért van itt, hogy nekünk dolgozzon, és kísérjen minket".
    "Úgyhogy az életemet kockáztatva folytatnom kell az utat, mert az ügyfél ragaszkodik hozzá. Mintha veszítene értékéből a hegy. Úgy tűnik, mindenki meg akarja mászni, és megfizet egy serpát, aki gondoskodik róla, hogy elérje a csúcsot" - fejtette ki a The New York Times című amerikai lapnak. 
    Pemba, aki hegyi vezetőként a Thamserku Trekkingnél dolgozik, úgy véli, hogy Nepál túl könnyen ad ki mászási engedélyeket, és sok mászó nem elég felkészült. Nyilatkozatában megjegyezte, hogy azon a borzalmas hétvégén látott embereket meghalni, és átgondolja, hogy folytassa-e eddigi munkáját.
    
Nem jelentéktelen arány 
    
    A nagy nyilvánosságot kapott balesetek ellenére a hegymászók lelkesedése nem hagy alább, pedig az esetek elrettentőek. 
    1996. május 11-én nyolc ember halt meg a Mount Everesten. 1990-ben egy nagy csapat ostromolta a Tádzsikisztán és Kirgizisztán határán lévő Lenin-csúcsot: hatezer méter magasan táboroztak, amikor egy lavina negyvenet elsodort közülük, és valamennyien meghaltak.
    Nincs jó mérce annak megállapítására, hogy mennyire veszélyes ez a sport. Kutatók egy csoportja nemzetközi szaklapokat használva forrásul, illetve 1968 és 1987 közötti adatokat vizsgálva megállapította, hogy a 7000 méter fölé jutott brit hegymászók 4,3 százaléka meghalt, ami nem jelentéktelen arány.
    Más tanulmányok még borúsabb képet festenek. Erik Montasterio gyakorló hegymászó; gyakran vesz részt új útvonalak feltárásában és megnyitásában, és szoros kapcsolatban áll extrémsportokat kedvelőkkel. Az új-zélandi Otago Egyetem előadójaként és a Hillmorton Kórház törvényszéki pszichiátriai konzultánsaként szakértője a hegymászóbaleseteknek. Négy éven keresztül 49 hegymászót követett nyomon. Öten haltak meg közülük, négynek a halálát hegymászóbaleset okozta. Kettőt lavina sodort el, egy pedig több száz métert zuhant. A negyedik halálának a pontos okát nem lehetett megállapítani, mert egyedül mászott, amikor a végzetes baleset bekövetkezett. Kilenc egyéb baleset is történt, amelyek közül hetet enyhének, kettőt pedig mérsékeltnek minősített.
    
Súrolja a gyerekekkel szembeni durva bánásmód határát 
    
    Ami ugyancsak nyugtalanító, az az, hogy a tapasztalat nem játszott szerepet a történtekben. Az összes halálos baleset olyanokkal esett meg, akik öt évnél hosszabb ideje űzték a hegymászást, és kettő közülük vizsgázott hegyi vezető volt.
    Természetesen minden attól függ, hogy a vizsgálatot végző miként kérdez. Egy pár évvel ezelőtt kiadott jelentésben a brit kormány közölte, hogy tanulmányozta a "valamilyen tevékenység következtében bekövetkező halál átlagos kockázatát". Megállapította, hogy 8200 terhes nő közül egy hal meg, a sziklamászóknál pedig 1:320 000 az arány. 
    Nem világos, hogyan jutott erre az eredményre a londoni kormány, de úgy vélekedett, hogy sok kalanddal összefüggő baleset elkerülhető, mert akik ilyen tevékenységet végeznek, azok tisztában vannak a kockázatokkal, és megteszik a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. (folyt.)
 
Hirdetés:katt

 
Természetesen vannak az élet vagy egy végtag elvesztésén kívül is kockázatok.
 
    Egy pár évvel ezelőtti elemzés megállapította, hogy a magashegyi túrázás agysejtek és motorikus funkciók elvesztését okozhatja. Mint Tara Parker-Pope beszámolt róla, olasz kutatók mágneses rezonancia vizsgálattal megállapították, hogy a mászók agyának szürke és fehér állománya is csökken. Arra a megállapításra jutottak, hogy a végrehajtó funkció és a memória azok a kognitív képességek, amelyeket a mászás a leginkább érinthet.
    Szakértők feltették a kérdést, vajon Jordan Romerónak valóban másznia kell-e olyan fiatalon. David Hillebrandt, a Brit Hegymászó Tanács orvos-tanácsadója a The Guardian című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kamasznak a Mount Everest megmászására tett kísérlete "tökéletesen ellentétes az igazi hegymászás szellemével".
    "Úgy tűnik, mintha tömegmarketingről és pénzről lenne szó, amely már súrolja a gyerekekkel szembeni durva bánásmód határát - fogalmazott. - A régi időkben csak több éves tapasztalattal rendelkező emberek mászták meg az Everestet. Olyanok, akik hóviharban, bekötött szemmel is tudtak csomót kötni, és már számos hegycsúcsot sikerrel megmásztak."
    Miért teszik ki hát magukat az emberek a veszélynek?
    Sokan, akik a kockázatvállalást tanulmányozzák, azt mondják, hogy ez részben biológiai eredetű, és az egyén kémiai felépítésén alapszik. Úgy tűnik azonban, hogy egyre gyakran hasonlóan fontos szerepet játszik benne a dicsőségvágy, illetve e a gazdasági ösztönzők.
 
 
 
Forrás:MTI 2012. július 13., péntek 9:12
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu