Kultur
ABCÚG
Vasárnap, 2012. július 8. 08:45 Mátyás Győző írása
Harc az élet, Mátyás Győző jegyzete
Mi megmondtuk, hogy vissza fognak kullogni, naná, hiszen kell nekik a pénzük. Tulajdonképpen nem mi szorulunk rájuk, hanem ők ránk. Mert biztos befektetési lehetőséget keresnek a pénzüknek ebben a bizonytalan világban. Olyan célországot, amelyikben a gazdaság állapota és perspektívája biztosítja a hitelük megtérülését.
Azzal, hogy visszaosontak, elismerik az unortodox magyar gazdaságpolitika hetedhét országra szóló eredményeit. Belátták, hogy minden gáncsoskodás és igazságtalan támadás ellenére nekünk lett igazunk. Így ebben a mérhetetlen nemzetközi ellenszélben is diadalt arattunk. Egy újabb jelentős fronton nyertünk csatát. Tulajdonképpen elvárnánk, hogy megkövessenek bennünket. Nagy kegyet gyakorlunk ám azzal, hogy megengedjük az IMF-nek meg az EU-nak, hogy ideadják a pénzüket. 
 
Feltételezhetően ez volna a kormányzati értelmezése annak, hogy rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az IMF-fel és az EU-val. Hiszen, mint tudjuk, a fideszmágusok sikert halmoznak diadalra, és triumfálnak, miután győzelmet arattak. Abban a virtuális valóságban, amelyben elfészkelték magukat.

Hirdetés:katt

 
 
A reálisabb értékelések szerint azért hárult el az akadály a tárgyalások elől, mert a kormány módosította a jegybanktörvényt, nagyrészt elfogadva az EU változtatási kérelmeit, azaz kénytelen-kelletlen hozzáigazította a törvényt az európai normákhoz. 
 
Mindezt nehéz diadalként, a gonosz Nyugat térdre kényszerítéseként eladni, de ha propagandisztikus önfényezésről van szó, a mi elöljáróink nem ismernek lehetetlent. Felidézném itt a miniszterelnök úrral készített minapi rádió interjút, amelynek egy pontján az Európai Unióhoz fűződő meglehetősen feszült viszonyunkat értelmezi. Nos, Orbán Viktor így jellemzi ezt a helyzetet: "Folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük".
 
Figyeljünk egyfelől a nyelvi regiszterre, a kormányfő itt is csatát vív – a saját szövetségese, az Európai Unió ellen. Csak harcban, sőt háborúban tudnak gondolkodni, értelemszerűen mindenütt ellenséget látnak, amit le kell győzni. Néha az az érzésem, mindannyian jobban járnánk, ha az egész fideszes társulatot beutalnánk terapeutikus célzattal egy öröklétig tartó paintball csatára, vagy valamilyen terepasztal-foglalkozásra, ahol ólomkatonákat tologatva megnyerhetnék az első világháborút.
 
Természetesen ebben az interjúban szó sem esik arról, hogy a nemzetközi gazdasági közvéleményben egyszerűen lesújtó vélemény alakult ki a magyar gazdaságpolitika irány(talanság)áról és koncepciótlanságáról. Nem, itt arról esik szó, hogy a Nyugat merő gonoszságból és/vagy a galád liberokomcsi belső ellenség dezinformációitól megtévesztetten izélgetett bennünket igazságtalanul, miközben a valóságban mi itten a gazdasági csoda gyorsnaszádján pávatáncot lejtve mutatjuk meg a fényt unortodoxia horizontján a sötétben toporgó Nyugatnak.
 
Csoda-e ezek után, hogy éppen most derül ki, hogy a tranzakciós illetéknek is vannak olyan vetületei, amelyek kifejezetten a jegybank függetlenségét sértik. A szakértők jelezték már, hogy miért értelmetlen ezt a törvényt kiterjeszteni a jegybankra, hiszen a költségvetésnek kell pótolnia az így előálló veszteséget a következő évben. Illetve ha a jegybank át akarná hárítani ezt a terhet a kereskedelmi bankokra, az kb. két és fél százalékos irányadó kamatláb csökkentéssel járna. 
 
Egy dolgot azonban a szikár financiális változókkal kalkuláló agyak kihagytak a számításból. Az intézkedés haszna a hatalmon lévők számára nem elsősorban gazdasági, hanem sokkal inkább politikai, sőt pszichiátriai. Hiszen ha a jegybank veszteséget termel, lehet mutogatni a dilettáns és/vagy a nemzeti érdekre fittyet hányó multilakáj vezetésre. A másik verzió esetében meg gyakorlatilag a kormány határozná meg az alapkamatot, korlátozva a jegybank mozgásterét. Ergo a küldetés teljesítve: a jegybank függetlenségének mégis csak annyi.
 
És kell-e ennél nagyobb öröm azoknak, akiknek folyamatos harc az élet, és csak győzniük szabad. Mindenesetre lehet majd megint meccselni ez ügyben az EU-val, meg az EKB-val, meg az összes utált betűszóval.
 
De hát fideszmagyar nem élhet csatazaj nélkül.

Forrás:168ora.hu
 
 

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu