Kultur
A gyilkos nyilas gróf
2012. június 28. csütörtök 23:22 | Dr. Kende György Forrás: Új Kelet
Tel-Aviv/Budapest – Többszörös gyilkos dúvadat emelt a magyar irodalmi kánonba a finom lelkületű Hoffmann Rózsa Wass Albert személyében, akinek elvetemültségével csak arcátlansága és gyávasága vetekedhetett.
Magyarország nyilasai jelenleg ennek a kétes háborús bűnös alaknak feltámasztásán, írói és költői nagyságának fejlesztésén, non plusz ultra magyarságának bizonyításán, valamint szentté avatásán mesterkednek. A siker eddig részleges, de a Wass-szobrok, utcanevek járványszerűen terjednek. A teljes siker árát, mint a múltban, az ártatlanok fogják megfizetni. Ez már ismert és kipróbált magyar recept.  Dr. Kende György írása az Izraelben magyar nyelven napvilágot látó Új Keletben jelent meg.
.
A magyar irodalom nem szűkölködik kiemelkedő írói és költői nagyságokban. Arany János, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Vörösmarty Mihály, Tersánszky J. Jenő, Márai Sándor, Zilahy Lajos (zsidókat nem merek említeni), és sokan, sokan mások. Azonban az említettek nem felelnek meg a mai náci-nyilas jobboldal politikai ideáljainak és tendenciáinak, tekintettel arra, hogy vitathatatlan magyarságuk mellett nem felejtettek el emberek maradni. Mivel embernek maradni náci-nyilasoknál nem szükséges, az említettek nem passzolnak a hamisan meghatározott „nemzeti” és „hazafias” irányzatokhoz, noha Petőfi életét adta a hazájáért, József Attilát halálba üldözték, de mindannyian humanisták voltak – tehát helyettük olyan gyenge-közepes, vagy még nívótlanabb szerzőket kell nemzeti ideálokká emelni, jóformán szentté avatni, akik az említettekhez és sok máshoz hasonlítva nem ütik meg a kívánt irodalmi nívót és emberi értéket semmiféle szempontból, egy kivételével; megfelelnek a nyilas-náci söpredék ideológiájának.
.
Ennek következtében a mihaszna, értéktelen feledésbe merülteket, az elfelejtetteket az utóbbi évtizedben tetemre hívták. Így kerültek elő a pókhálós, porlepte múltból olyan alakok, mint Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József, de a lista hosszú, és nincsenek kizárva további feltámasztási aktusok, például Marschalkó Lajos, Dövényi Nagy Lajos stb. Most ezeket – az említettek helyett – belefoglalták az iskolai kurrikulumba, és ezt „nemzeti kultúrának” nevezik.

Hirdetés:katt

.
Hogy fog kinézni a nemzet? Gyászosan, csak kicsit vissza kell lapoznunk a történelemben.
.
A túl hangos náci-nyilas utókor nem arról beszél, hogy hol állítsunk méltó emléket a magyar irodalom említett nagyjainak, hanem arról, hogy honnan szedjük le a József Attila szobrot, vagy Károlyi grófét, de az más kategória. Ha számszerűleg összegezzük az említett magyar íróóriások számára felállított emlékművek számát, kérdéses, hogy az utóbbi évben az említett Wass Albertnek egyedül nem állítottak-e több emléket, mint az említett kiválóságoknak az utóbbi évszázadban összesen. Ez a túlméretezett lelkesedés nem annyira az írói nagyságnak való hódolás; sokkal inkább köszönhető Wass dzsentri származásának, zavaróan erőszakos jobboldali múltjának és nem kis mértékben a tetemre hívók üzleti érzékének. Utóbbi kapcsán felvilágosítási célzattal említem, hogy Wass írói hagyatékának jogaiért keserves harc folyik a magyar Kráter Műhely Egyesület kiadó, a romániai Mentor, az Amerikában élő fiai és Zas (Szász) Lóránt között. Az utóbbi az amerikai törvényszék határozata alapján már ki is esett a buliból, pedig „érdemei” voltak a feltámasztási folyamatban.
.
A Wass család erdélyi birtokát az Árpád-házi II. Gejza (Vak Bottyán tizenhárom éves fia) adományaként könyveli el, azonban az ilyen bizonyíthatatlan genealógiai tökélyt kétellyel kell fogadni. Hogy vannak-e a családnak kazár zsidó kapcsolatai, arról a fáma nem szól; reméljük, nincsenek, de ha vannak is, biztos letagadják. Eredeti nevük Vass volt, de e nevet a Habsburg időkben „fassz”-nak ejtették; ezt a kellemetlenséget kellett a dupla W-vel orvosolni. A grófi titulust Mária Terézia adta, aminek a család nagyon örült, de amit a feinsmekker Wass nagyon sajnált, mivel magyarságának nem tetszelgett, hogy Habsburgok adták a titulust. A családi birtok Szentegyed és Czege területén volt, és innen a család teljes neve: gróf szentegyedi és czegei Wass Albert.
.
Dr. Albert 1908-ban Válaszúton (Rasruci) született és erdőmérnöknek képezte magát, szakképzettségét a Sorbonne-on tökéletesítette. Korán kezdett írogatni és kétszer nyert Baumgarten-díjat; 1934-ben, 26 éves korában, majd 1940-ben. A kényszer rövidítette negyvenes évek elején hat könyvet írt. Nagy író nem volt, Gyimesi Éva meghatározása szerint művei immorálisak, ízléstelenek és esztétikailag osztályozhatatlanok. Doru Munteanu, Ceausescu favorizált nacionalista írója és Wass Albert egyformán szűkagyú írók, noha kortársak éppen nem voltak, mert Munteanu később működött és aktív gyilkossá nem degradálódott. Míg Wassnál minden román akasztófára való tolvaj volt, Munteanunál ezt a szerepet a magyarok töltötték be. Wass frázispufogtató volt: „Szeresd néped, szeresd hazád, jobban, mint tenmagad és e kívül ne legyen más istened. Ha ezt elfelejtenéd, pusztulás és dögvész legyen osztályrészed.” Felesleges mondani, hogy rasszista, magyar soviniszta és természetesen antiszemita volt. Nem csoda tehát, hogy a redegenerálódó magyar náci-nyilas jobboldal előnybe helyezi az ideológiai szempontból megfelelő, de – finoman kifejezve – kevéssé tehetséges Wasst sok más, tehetséges íróval szemben, akik nem konformisták. Ezért reggel, délben és este csak Wass a fesztiválsztár: emlékünnepek, szobrok, tévéműsorok, utcák elnevezése, könyvkiadások és jobb gyűlések hallgatósága nem ússza meg egy-két Wass-vers felolvasása nélkül. Aki ilyen helyeken megjelenik, meg is érdemli.
.
Életrajza egy ementáli sajthoz hasonlítható, tele van megmagyarázatlan lyukakkal, szépítésekkel és ferdítésekkel. A zsidók regényeiben mint rosszakaratú, hálátlan gonoszok jelennek meg, szenvedéseikről, melyekben aktív szerepet játszott, említést sem tesz. 1993-ban azt állította, hogy egy Havas Emil nevű kolozsvári zsidó író – aki Amerikában élt, és a New York Timesban, valamint a Reader’s Digestben írt, leplezetlen fenyegetéssel azt ajánlotta, olyan regényt írjon, amiben zsidóverés szerepel, s a megpüfölt zsidó majdan híres emberré válik Amerikában. Kvázi így csináltak belőle antiszemitát. A valóság azonban teljesen más. Az említett Havas nem kolozsvári, hanem ungvári, cseh író, aki azt állítja, Wass telefonált neki, és csak ezért találkoztak. Wass az eseményt 1950-ben történtnek írja le, noha csak 1951-ben érkezett Amerikába. Havas emlékezett Wass erősen antiszemita írásaira, és a találkozón erre terelte a szót. Wass tiltakozott: jól tudja ő, hogy különféle zsidók vannak; egyrészt a bolsevikok, amelyeket leírt korai regényében, ugyanakkor neki is vannak „kiváló zsidó barátai”. Ugye nincs bőr a pofáján?
.
Kik is voltak azok a zsidó barátai? A Tavaszi szél című könyvében a zsidóságot – hűen a degenerált antiszemita rögeszméhez – en bloc a nemzetközi nagytőkével azonosítja, nem véve észre (mert nem akarta észrevenni) ha mást nem, hát az alapvető társadalmi különbségeket a 750 ezres magyar zsidóság körében. Szerinte a zsidók a román bankvilágon keresztül támogatják a román földvásárlásokat Erdélyben, pedig ezen rögeszméje éles ellentétben állt az erdélyi zsidók oszthatatlan magyarságával, amit csak egy ilyen elvakult, hülye antiszemita nem vett észre, mint Wass. Amerikában kinyílt a csipája; 1966-ban az volt a meggyőződése, hogy mindkét világháború zsidó konspiráció következménye, miként az ENSZ létrehozatala is. Amerikai állampolgár létére nem átallotta elítélni azokat a derék, magyar származású amerikai katonákat, akik letartóztatták és kiadták a nyugaton elfogott nyilaskereszteseket Magyarországnak, ahol felkötötték őket, „noha jó magyar hazafiak voltak és hazájukat védték”.
.
A tömeggyilkosságokat nem említette. Egyik lyuk az életrajz-sajtban a magyar hadseregben tiszti rangban szolgált Wass néhány gyilkosságban viselt aktív szerepe, amit ugyan tagad, de minden gyilkos nagy hős szerepében tetszeleg, ha ártatlanokkal és védtelenekkel áll szemben, de a felelősségre vonás esetében jönnek a közismert sablonok: nem volt ott, felsőbb parancsra tette, mások csinálták, ráfogták stb.
 
Wass 1936-ban, a berlini olimpián kezdett flörtölni a nemzetiszocializmussal, ahol céllövőként vett részt – jóllehet román állampolgár volt, magyar színekben –, és első díjat nyert. Az aranyérmet nem vehette át, mert Románia fellebbezett. Hitler még nem érezte magát a világ urának, de egy s.k. aláírt dísz-oklevéllel kárpótolta, mely mindhalálig szobája falát díszítette. Wass, a pojáca éveken át Hitler-bajusszal tetszelgett beteges önimádatában.
.
Hitler és Mussolini 1940-es machinációi következtében Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és a magyar hadsereg határbiztosító parancsnoksága a Wass-birtokon főhadiszállásolta el magát. Wass Albert apjával, Endrével együtt katonai és csendőri egységek segítségével csaptak át a határon és portyáztak román területen, Endre fehér lovon; lövöldöztek, garázdálkodtak, gyilkolgattak és embereket sebesítettek meg. A szomszédos Vasszentgotthárdon letartóztattak két, „politikailag megbízhatatlannak” tartott román parasztot, Moldavant és Catint, valamint két magyar zsidólány testvért, Mihály Esztert és Rozit; néhány napig a magtárban tartották, majd a czegei birtokon kegyetlenül legyilkolták őket.
.
Ezt követően a Wass különítmény egy Csordás Gergely nevű magyar tiszt segítségével további politikailag megbízhatatlan személyeket gyilkolt le: Bujor pópát, feleségét és három gyerekét, Gurzau kántort és a feleségét, a falusi román tanító feleségét, anyósát és ötéves kislányát, valamint a pópa magyar házvezetőnőjét, Juhász Saroltát. Összegezve tizenegy ártatlan polgári személyt – és az áldozatok összetétele híven tanúskodik a Wassok patologikus lelkivilágáról.
.
A román bíróság már 1946-ban, távollétében halálra ítélte háborús bűneiért a fehérlovas Wass Endrét és Albertet a gyilkosságokban való részvétel vádjával. Az ismételt fellebbezéseket a román bíróság rendre elutasította, legutoljára fia, Endre (Andreas) 2008. évi beadványát, pedig akkor már a Securitate és a kommunista rendszer régen nem létezett; a halálos ítélet érvényben van mindmáig. Nehéz fickók ezek a románok. Románia kiadatási kérelmeit – az utolsót 1979-ben adták be – a jólelkű amerikai vendéglátók rendre elutasították. Wass amerikai felesége bizonyára a legjobb ügyvédeket alkalmazta. A kérelmet a Wiesenthal Center is támogatta.
 
.
Wass állandóan panaszkodott, hogy a román Securitate üdvözli, noha bizonyítékai nem voltak. Sem csoda, sem igazságtalanság nem lett volna, ha csakugyan üldözik. 1996-ban a testén lévő forradást megpróbálta úgy beállítani, mintha a Securitate ügynökeinek lövése okozta volna. Nem szabad elfelejteni, hogy Wass az ukrán front sebesültje. A két románt, akiket a merénylettel vádolt, az amerikaiak letartóztatták, de mivel diplomáciai mentelmi joguk volt, elengedték őket.
.
Wass önéletírásában olyasmiket említ, amin csak mosolyogni lehet. Beszámol – de részletek nélkül – németellenes és ellenálló szerepéről, valamint arról, hogy a Gestapo le akarta tartóztatni. Vajon miért? Ártatlanok legyilkolása bizonyára nem vádpont. A hegyekbe menekült, majd Dálnoki Veress Lajos hadseregparancsnok törzsőrmesteri uniformisba kamuflázsolta s az ukrajnai frontra repítette. Dálnoki abban az időben nem Erdélyben parancsnokoskodott, hanem a 2. hadtestben. Miért kellett egy magyar katonatisztet őrmesternek álcázni és úgy a keleti frontra küldeni? Nem mehetett tiszti egyenruhájában? Dálnoki egy német-olasz bizottságba delegálta (1944 januárjában), ahol a Gestapo minden bizonnyal nehezen bukkant volna rá a bujdokló Wassra. A „bizottság” a polgári lakosság ellen viselt háborút, ebben a harcászati ágban pedig Wass már kellő gyakorlattal bírt. Feladata saját szavai szerint az volt, hogy jelentse a románoknak a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogtalanságait; ennek nyomán „legalább” két-három embert tartóztattak le.
 
.
Nemzetiszocialista múltjáról hallgat a fáma, noha pártigazolványát megtalálták, és az utolsó napig kitartott a hatalombitorló Szálasi-Szalosján mellett. Wass 1945 húsvétján menekült el Magyarországról, via Sopron, a nyilas bábkormánnyal együtt.
.
Házasságai – szám szerint három volt – nem kevés jellembeli hiányosságról árulkodnak. Első neje, Eva Siemers hamburgi grófnő tulajdonképpen unokatestvére, Wass Ilona lánya volt. Hogy Wass nem volt túlzottan úriember, arra a saját kijelentéséből következtethetünk – „csak családi nyomásra vettem feleségül, hogy megvédjük a családi birtokot a csődtől” –, ami igaz is lehet, de feleségedről, hat gyereked szülőanyjáról nem tudod tartani a grófi szádat? Ilyen kijelentés ellenkezhet a dzsentrikódexszel, de semmi esetre sem dr. Wass erkölcstelen életfelfogásával.
.
1951-ben határozta el, hogy Amerikába vándorol, ami nemigen sikerül, ha romániai hőstettei ismertek lettek volna. Az orvosi vizsgálatok tüdő-tuberkulózist állapítottak meg feleségénél, s az asszony beutazását letiltották. Sebaj, Wass a különbejáratú erkölcsi kódexének megfelelően elutazott a felesége nélkül, négy fiával; az utazás előkészületeit gondosan eltitkolták az odaadó feleség elől. A gróf meglógás előtti félrevezető levelében „kis nyuszikámnak” becézte a beteg, becsapott és kijátszott asszonyt. Skrupulusoktól mentesen elvált, mely erkölcstelen aktus egyenesen következett az egész házasságból, hiszen Eva Siemerset csak vagyonmentési célokkal vette el, és miután használhatatlanná vált, otthagyta. Mindamellett Eva haláláig tisztelte és szerette férjét, és 1990-ben, a második feleség halála után – sikertelenül – azzal is megpróbálkozott, hogy elvált útjaik ismét találkozzanak. Wass udvarias elutasító válaszában betegségére, korára és a fennálló halálos ítéletre hivatkozott.
 
Wass nagyon sajnálatra méltó lehetett, mivel új hazájába érve megismerkedett, majd 1952-ben össze is házasodott Elisabeth McClainnel, az elvált skót hölggyel, aki családjával együtt gyámsága alá vette őt és négy fiát. Elisabethtel (Bébe) Wass állítása szerint boldog házasságban élt az asszony 1987-es haláláig Floridában, ahol hősünk egy egyetemen professzorkodott – pontosabban: katonaiskolán tanított. Bébe agilis üzletasszony lévén kezébe vette Wass zilált ügyeit, megoldotta anyagi problémáit és valószínűleg egyebeket is (gondolok itt a kiadatási kérelmekre). Skót felesége az egyetlen, akinek a grafomániás Wass összevissza egy levelet írt. Termékenyebb volt egyéb hölgyek, így a hasonszőrű Szeleczky Zita irányában, akivel állítólag a magyarságot akarták megmenteni. Más „levelezőtárs” hölgyek is tarkították Wass zilált életregényét: Kenése (Koller) Erzsébet írónő, Éltető Marianne földbirtokosnő, mindketten házasok. Miután udvariasan elutasította első felesége kapcsolat-felújítási kísérleteit az említett kifogásokkal – szerencsétlenségei felsorolásával –, harmadjára is megnősült; az áldozat, Mary La Plautet lett – ismét kétségtelenül nem magyar honleány; kellemetlen valóság, amit jobbnak látott elhallgatni
.
Utolsó házassága nem lehetett valami intim és boldog – e házasságának sikertelensége volt 1998-ban elkövetett öngyilkosságának egyik oka. A másik ok: betegsége, a harmadik: öregsége. A neonáci-magyar jobboldal feltámasztási, szentté avatási és rehabilitációs kísérleteinek túlságosan is ellentmond az ajnározott hős öngyilkossága, jóllehet annak körülményeit az amerikai hatóságok kielégítően tisztázták; hiába próbálják azt bizonygatni, hogy meggyilkolták.
.
Mint azt Barta Boglárka, a Kráter kiadó kisokosa állítja: a „puska” túl nehéz volt ahhoz, hogy avval egy kilencven éves ember öngyilkos legyen, és amellett akkortájt „fájt a lába”, tehát nem áshatta meg saját sírját, ahogy híresztelték. Wassnak a sírásásban bizonyára gazdag háborús tapasztalatai voltak. Feltámasztói azt a tényt is elhallgatják, hogy a hithű keresztény Wasst a Szcientológia Egyház szertartása szerint temették, és a nagy magyar búcsúztatásának nyelve angol volt. Tempore mutantur. Wass végrehajtója szerint hamvait Kemény János erdélyi fejedelem sírja mellett, Marosvécsen (Brancovenesti) kéne eltemetni, de a románok nem lelkesednek az ötletért.
.
Magyarország neonáci nyilasai – elég szép, talán túl nagy számban – jelenleg ennek a kétes háborús bűnös alaknak feltámasztásán, írói és költői nagyságának fejlesztésén, non plusz ultra magyarságának bizonyításán, valamint szentté avatásán mesterkednek. A siker eddig részleges, de a Wass-szobrok, utcanevek járványszerűen terjednek. A teljes siker árát, mint a múltban, az ártatlanok fogják megfizetni. Ez már ismert és kipróbált magyar recept. Jegyezzük meg azt is, hogy a hivatalos magyar irodalmi géniuszok a jobb divat szerint: Wass, Szabó és Nyirő. Legalábbis így tanítják az iskolában – haladjunk a korral.
 
Forrás:nepszava.com

További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu