Kultur
Kommunikációs zavar
2012. május 31.Szerző: Géczi Irén
Ez az írásom kissé hasonló volumenűnek ígérkezik,mint amikor nekifutok a házasságról írni…mint "szakértő"
















Pont olyan, mint amikor valaki gyermeknevelésről tart "előadást",s teszi mindezt úgy, hogy magának még egyetlen gyermeke sem született… tehát írásomhoz mindenképpen hozzá szükséges tennem, hogy kommunikációim sikertelensége motivál írásra, s nem a pozitív tapasztalataim.
 
Amiben viszont valóban szakértőnek gondolom magam az az, hogy tudom , hogy HOGYAN NEM!!! lehet kommunikálni..s melyek azok a gyakori tévedések,amelyek teljesen ellehetetlenítik két ember között a megértést (s gyakorta a folytatást is…)
Leggyakoribb oknak gondolom a kivetítés problémáját, amikor az egyik fél (minden valós tudás nélkül) meggyőződéssel hisz olyasmit a másikról, ami teljesen kizárt, de tévedőnk a saját tévedését tényként kezeli… nos, a kommunikációnak (ha a másik fél józan) itt vége is van, mert ami az ilyen vélt elképzelések talaján burjánzik, azt már csak veszekedésnek lehet nevezni, de párbeszédnek semmiképpen.
 
Ebben a helyzetben nagyon döntő, hogy az alaptalan vádakkal megtámadott fél mennyire felfegyverkezett hosszú türelemmel, ugyanis ha a tévedő irányában él a segítő (szeretettel teljes!) hozzáállás, akkor (esetlegességgel) fektet abba erőfeszítést, hogy a tévedőt az igazság megismerésére vezesse… tapasztalatom szerint legtöbbször ezek hiábavaló erőfeszítések, ugyanis mindannyiónk (sokszor évtizedes,több évtizedes!) tapasztalatai miatt a MÁSIK (a többi) emberben való hitünk halott (érthető okokból), s bizalmatlanságból így mindannyian , szinte minden kommunikációban jelesre vizsgázunk..
Amikor pedig az ember minden egyes IGAZ mondatára vicsorgó kérdőjelek veszik körbe, az lefojtó inger, s az emberben benne marad a szó…/a gondolattal együtt…
A szó és gondolat pedig áldást közvetít (het), így összegezve ( röviden) a hitetlen, bizalmatlanságban szenvedő ember saját maga általi önkifosztását vázoltam fel.
Isten kommunikációval kapcsolatos egyik alapelve,hogy "a nagy haragú ember büntetést szenvedjen ,mert amikor menteni akarod,még növeled haragját" Aki már megpróbált személye irányában egy indulatos embert (alaptalanul indulatosat!!!!!) tévedéséből kimozdítani,az tudja,hogy ez mennyire igaz….minden csillapítási kísérlet olaj a tűzre…..
Tüzet pedig (ilyen tüzet) ne gerjesszünk…..jobb hagyni a tévedőt tévedésében és Istenre bízni,hogy könyörül -e embertársamon,s ad-e neki belátási képességet(s azzal a kapcsolatunk áldását),vagy sem…
 
Másik gyakori oknak gondolom, amikor a kapcsolaton belüli szellemi felállás egyik (vagy mindkét) részről rosszul beazonosított és olyan alá és fölé rendelt szerepek vannak (kimondatlanul, de nagyon is valósan!) kiosztva, amelyek tévedések, a korrekt,partnerként kezelő kommunikáció emiatt már eleve kizárt,hisz az "alárendelt" (s nem partnerként tekintett! ember ezt érezni fogja s ez ellen (ha józan) hadakozni fog(Jól teszi…)
Aztán pedig mindenképpen meg kell említeni az "egyéb" tényezők szerepét….a hely, az idő, a mód meghatározása és rosszul választása mind-mind olyan (fontos!) tényezők, amelyek képesek az ideálistól (ezalatt kapcsolati harmóniára gondolok most) nagyon-nagyon távol sodorni két embert.
A kommunikációs zavar létrejötte,vagy totális kudarcba fulladása (kapcsolatmegszakadás) annál fájdalmasabb,minél inkább VALÓS szeretet él a felek között.
A létrejött zavarok kezelése külön írást érdemel (ne), bár én az embereket /úgy általában/ annyira barbár állapotban látom, hogy a kezeléssel már végképp nem foglalkoznak, mennek tovább "új partner" után nézve, akivel szintúgy nem fog menni az,ami miatt továbbléptek…..
A folyamat azért ördögi kör, mert kitörés sosem lesz addig, amíg az ember mutatóujja a vétkes (a kapcsolatot szétverő) meghatározójaként önmaga irányába nem fordul…
amíg kívülre mutogat,az EMBER menthetetlen,s sorsa predesztinált: EGYEDÜL, a többi ugyanolyan (tévedő) magányos között…

Géczi Irén 

Forrás:harsonaujsag.hu


További képek megtekintése

Szólj hozzá a cikkhez!

Csak bejelentkezett felhasználók szólhatnak hozzá.




© 2010 miskolciharsona.hu